Bedős diákok segítettek előkészíteni a farönköket

2020.09.19. 13:40

Odúkat kapnak Ásotthalmon a röpföldi madarak – Galéria

Motorfűrész zaja verte fel a csendet az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakiskolában, ami eddig nem meglepő, viszont most olyat csináltak a fiatalok, amit eddig még soha.

Arany T. János

Odúkészítésre alkalmas fatörzseket daraboltak össze a Bedőben.

Fotó: Török János

A 38. Magyar Sajtófotó Pályázaton öt díjat elnyert fotóriporterünknek, Török Jánosnak segítettek olyan odvas fákat előkészíteni, amelyekbe madarak költöznek majd.

Az egész úgy kezdődött, hogy megnéztük, hogyan készülnek a bedős fiatalok a megyei Haditornára. János ekkor szúrta ki a példás rendben sorakozó kivágott fatörzsek közül a legalul lévő legvastagabbakat és legodvasabbakat, amelyek kiválóak odúkészítésre. Ha pedig valaki a természetben szeretne madarakat fényképezni, annak szüksége van odvas fára. Rövid megbeszélés, előkészítés után a 11/b osztály nyolc tanulója sorakozott fel lelkesen gyakorlati oktatójuk, Mityók Tibor vezetésével, hogy a kék festékkel megjelölt, méteres fatörzseket kibányásszák a halmok – szakkifejezéssel sarangok – aljáról, majd félbevágják és a belsejüket megszabadítsák az odvas részektől.

Nehéz hozzájutni

– Nem szórakozásból kell kibányászni onnét. Kornél, vigyázz a kezedre, nehogy meginduljon. A fát ne a sisakkal támasszátok ki! – figyelmeztette humorosan a fiúkat a szakoktató, aki 35 éve tanít az iskolában erdőhasználat gyakorlatot. Munka közben megállapítottuk, hogy János jól választott, a legtöbb fatörzsben korábban is fészkelt madár, minden bizonnyal nagy fakopáncs és zöld küllő. A méteres farönköket 60-40 centinél kellett elvágni, a szalakótának, búbos bankának elég a kisebb.

– Tibi, tudsz merőlegesen vágni? – érkezett az újabb humoros kérdés, és kiderült, Szalai Tibor tud merőlegesen vágni. Míg Tibi merőlegesen vág, megbeszéljük, hogy ezekhez a fákhoz nehéz hozzájutni, mert gyorsan összehasogatják és eladják tűzifának, jobb esetben leértékelve.

Röpföld Sándorfalván

János közben elmesélte, honnan az ötlet.

– Szabadba, majd leshelyekre jártam fotózni, és egy idő után azon járt az agyam, hogyan csinálnám másképp. Amikor tavasszal beütött a járvány, időm is lett ezzel foglalkozni. Kialakítottam a madaraknak egy területet Sándorfalván, amit Röpföldnek neveztünk el a feleségemmel. A lányom a fészkek takarításában segít, édesapám az odúkat helyezi ki, amelyekből jelenleg 11 van. Röpföld egy egyhektáros, erdő melletti ligetes terület. A birkák lerágják a füvet, amiben a madarak kukacok után tudnak kutakodni. Nagy előnye, hogy két tórendszer között fekszik, így olyan különleges madarak is megfordulnak ott, mint a nagyon ritka üstökösgém. Amióta ideális körülményeket teremtettem a madaraknak a korábbiakhoz képest, tíz új faj költözött oda – magyarázta.

Szúróvágásos lazítás

Minden fa kint van, akkor mi következik?

- Visszarakni a többit azonos magasságba – hangzott az utasítás, a nyolc fiú pedig nekilátott, az őszi nyárban már az izzadság csorgott rajtuk, de gyorsan összekapták a rönköket. Most következett a neheze: Mityók tanár úr útmutatásai alapján szúróvágással fellazították a faanyagot, kiszedték a rohadó részeket, ekkor borultak hatalmas porfelhőbe.

Eltűnőben az állomány

Madaraink egy része odúköltő, azaz idősebb fák törzsében és ágaiban természetes módon képződő vagy harkályok vájta odúban költ. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján az olvasható, hogy a településeken és a mezőgazdasági területeken egyaránt jelentkező természetvédelmi probléma, hogy az idősebb, odúkészítésre alkalmas vastagságú fák állománya alacsony, csökken vagy már teljesen el is tűnt.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában