Befürödtek a szabadstranddal

1999-től egészen 2008-ig lehetett a Laposon strandolni, ­miután Fórizs Elek és felesége egy vendéglátóegység üzemeltetésébe kezdett ott. Lapunknak elmondták, ők nem konkrétan szabadstrandot szerettek volna működtetni, hanem kulturált kikapcsolódási lehetőséget biztosítani a szegedieknek, azonban a város úgy alakította a helyzetet, hogy a vízzel kapcsolatos teendők és engedélyeztetések is rájuk hárultak.

– Tíz évre kibéreltük a Lapost az Ativizigtől, hogy büfét nyissunk, valamint sportolási és szórakozási lehetőséget biztosítsunk, de a város tett egy olyan kikötést, hogy csak akkor kaphatjuk meg a területet, ha rendezvényeket szervezünk ott, valamint gondoskodunk a szabadstrand működéséről. Az utóbbiban kértük a segítségüket, de nem voltak partnerek, azt mondták, erre nekik nincs keretük. Szerettünk volna programokat szervezni, de letiltották, mert nem volt rendezvényszervezői papírunk – osztották meg lapunkkal.

A házaspár utat épített, saját költségéből vezettette be az áramot, rézsűzte a partot, vágta a füvet, konténereket béreltek a szemétnek, és a veszélyes fákat is kivágták engedéllyel. Mindezt saját költségből.

– Nem is lett volna ezzel gondunk, ha nem piszkált volna folyamatosan bennünket az önkormányzat. Minden évben működési engedélyt kellett kérnünk, mivel az építményünket az ártérből minden évben felszedtük, majd tavasszal újratelepítettük. Már februárban elkezdtük mindig az engedélyeztetést, de volt olyan év, amikor júliusig ült rajta a város. Kaptunk olyan papírt is, hogy télen, amikor térdig érő hó volt, ellenőrizték a Lapost, és bevonják az engedélyünket, mert nincs ott a 150 négyzetméteres építményünk. Nyilván nem volt ott, mert az Ativizig azt javasolta, hogy télre ne hagyjuk ott – magyarázták.

Augusztus 20-án buli volt a rakparton, a rendőröket pedig kiküldték a Laposra a hangos zene miatt, miközben ott is a rakparti mulatóst lehetett hallani.

– Később meg is akarták tiltani, hogy zene szóljon a Laposon, de ez jogilag nem volt szabályos. Akusztikai szakértővel mérettük be, hogy a megengedettnél ne legyen hangosabb a zene, még őt is behívatták, mert a hídról úgy hallották, hogy nem jól lett bemérve. A zsíros kenyeret csak uborkával lehetett árulni, mert szerintük a hagymához nem volt meg a megfelelő előkészítő konyha, miközben ÁNTSZ-engedélyünk volt – részletezték.

2006-ban két árvíz is volt, ami miatt nem tudtak kinyitni, a bérleti pénzt mégis elkérték tőlük. Fürdeni sem lehetett a Tiszában, volt, aki mégis megtette, ekkor belefulladt egy gyermek. Emiatt is a házaspárnak kellett felelnie, pedig azon a nyáron ki sem nyitottak. Elmondták, besokalltak, így a tíz év letelte után nem akartak hosszabbítani, azóta pedig senki sem nyitott ki ott. Szerintük ilyen önkormányzati szabályokkal lehetetlen működni.