Vérszilvafasort is terveznének Szegváron

Lombozata felnőve terebélyes legyen, fajtája viszont ne tájidegen, és jól tűrje a talaj adottságait. A szegvári önkormányzat ilyen kritériumokat is figyelembe véve, körültekintően, erdészeti szakember bevonásával választotta ki azokat a fákat, amelyeket egy sikeres pályázati támogatással ültettek nemrég. Ahogy Szabó Tibor György polgármester el­mondta, olyan játszótereket vá­­lasztottak, ahol ezek a most négy méter magas növendékek felnőve majd sok-sok árnyékot adnak a gyerekeknek és szüleiknek.

Az Agrárminisztérium Településfásítási Programjában tizennyolc különféle fajtát kínáltak a sikeresen pályázó kistelepüléseknek.

Szabó Tibor szerint Szegvár jól áll, sok a zöldfelület, de amint anyagi lehetőségeik engedik, szeretnék tovább folytatni a programot. Szeretnének egységes arculatot adni a főutcának, a körforgalomtól Szentes irányába. A pénzbeli elvárásokon túl számos dolognak kell megfelelni: fontos, hogy a gyökérzet ne nőjön oldalirányba, ne legyen terebélyes, forgalmat akadályozó a lombozat, és a villamos hálózat vezetékei pedig a növényzet méretét is meghatározzák.

Felmerült a tartós és mutatós, bordó levelű vérszilva­­fa, amely március második felében rózsaszínű virágba borul.

Ezenkívül a millennáris parkba újszülöttek erdejét tervezik, minden újszülöttnek fát állítanának.Mindszent is sikerrel pályázott a településfásítási programra, de ott sem szeretnének itt megállni. További elképzeléseik jelképe a városközpont platánsora, amely egyrészt meghatározza a település arculatát, miközben emlékeztet a természeti értékekre.

Ősszel 211 településen össze­­sen 5499 fát ültettek he­­lyi közösségek; Csanytelek és Kistelek is részt vett a programban.

Farkas Sándor, a térség országgyűlési képviselője, agrárminiszter-helyettes úgy fogalmazott: reagálnunk kell az elmúlt évtizedekben ta­pasztalható klíma- és csapadékviszony-változásra annak érdekében, hogy a következő generációra is élhető környezetet hagyjunk.