Nagy Miklós-díjjal tüntették ki a főigazgató-helyettest

Kövér László, az Ország­gyűlés elnöke 2012-ben kez­­deményezte egy háromta­­gú bizottság felállítását az Országgyűlési Könyvtár át­­alakítása céljából, amelynek vezető könyvtári-informatikai szakembere Kokas Károly volt. A SZTE Klebelsberg Könyvtár informatikai főigazgató-helyettese 1983 óta tevékenykedik az egyetemi könyvtár berkeiben, 2004 óta vezető beosztásban. A parlamenti könyvtár felvirágoztatásáért végzett, odaadó munkájáért tavaly novemberben az Országgyűlési Könyvtár egykori igazgatójáról elnevezett Nagy Miklós-díjjal tüntették ki.

A múlt fogságában

Elmondta, az Országgyűlési Könyvtár reformja felettébb időszerű volt már a 2010-es évek elején.

– A parlamenti könyvtárak mindenekelőtt a képviselők munkáját hivatottak könnyíteni szerte a világon. A hazai azonban egy olyan karriert futott be a 20. században, amely során elég jelentős nyilvános könyvtárrá is vált. A jogtudó értelmiség és egyetemi hallgatóság is birtokba vette. Az évtizedek során azonban számuk folyamatosan csökkent. A parlamenti munka kiszorította az olvasókat, nem törekedtek kiszolgálásukra, kényelmükre, az állomány frissítésére, konferenciák szervezésére. Kövér László ezen szeretett volna változtatni – magyarázta a könyvtáros.

Teljes átalakulás

A reformbizottság hosszas vizs­­gálódás után egy év alatt összeállított egy 35 pontos ja­vaslatot az intézmény felvirágoztatására.

– A legalapvetőbb dolgokban is változtatásokat javasoltunk. Például hogy megkönnyítsük a bejutást az olvasók számára, ne érezzék úgy, mintha egy röntgenvizsgálaton kellene be­­lépés előtt átesniük. Újranyitottuk a Steindl Imre által tervezett épület kilencméteres ablakait, amelyek révén újra feltárulhatott a Dunára és a várra néző, gyönyörű panoráma. Az Oxford-i és Cambridge-i könyvtárak olvasótermi állományára is tekintettel javasoltuk megújítani a kézi- és szakkönyv, valamint folyóirat-állományt – részletezte Kokas Károly.

A bizottság összes javaslatát elfogadta az Országgyűlés, az átalakulás néhány év alatt hiánytalanul lezajlott.

– Nagy meglepetés volt számomra a Nagy Miklós-díj, hogy ennyi évvel a javaslat kidolgozása után sem feledkeztek el rólam. Nagyon jólesett. Mára beérett a munkánk gyümölcse, pezseg az élet a parlamenti könyvtárban, és jobban visszakerült a szakmai vérkeringésbe is – fogalmazott.

Hibrid világ

A könyvtári szolgáltatások változásai tekintetében az elmúlt közel négy évtized fejlődését olyan teljes paradigmaváltásként határozta meg, akár anno a kódexírásról a könyvnyomtatásra való áttérés. A témában tavaly online könyvet is publikált Kalauz a modern könyvtárak világához címmel az Akadémiai Kiadónál.

– Kiépült a könyvtárak kö­­zötti hálózati kapcsolat, folyamatosan zajlik a könyvtári tartalmak digitalizációja. A határok leomlottak. Nemrég egy szakreferens az Alzheimer-kórral kapcsolatos szakirodalmat kért az egyetemi könyvtárban. A régi katalógus­rendszer mindössze pár tucatnyi találatot kínált, míg a könyvtár által előfizetett, letölthető és digitalizált tartalmak tára több mint öt és fél millió találatot jelölt meg – fejtette ki, majd hozzátette: nézetei szerint azonban az analóg könyvtárhasználat még jó ideig nem fog eltűnni az életünkből.

– A legtöbb hallgató tanuláskor és a régebbi korok kutatói még mindig szívesebben tartanak a kezükben egy könyvet, mint például egy tabletet vagy telefont. Ráadásul a könyvtárak fontos közösségi terek is, így szerintem jó ideig marad még hibrid a könyvtári világ – közölte.

Mára beérett a munkánk gyümölcse, pezseg az élet a parlamenti könyvtárban, és jobban visszakerült a szakmai vérkeringésbe is.Kokas Károly