2021.01.20. 17:15
Utcák alakultak ki a Tisza jegén- A leghidegebb telek Szegeden
Nem volt ritka a „szibériai hideg” kifejezés lapunk első évtizedeiben, de a máig élő szegedi hidegrekord éppen a háborús évekre esett. 1938-ban Szeged szeretett hajléktalanja fagyott meg, 1929-ben a Tisza jegén jártak át az emberek.
Téli életkép a Dóm térről az 1930-as évek végéről. Tíz évvel korábban másfél méteresre hízott a Tisza jege, 1942-ben pedig senkinek nem volt kedve kimenni a szegedi utcákra. Fotó Kép forrása: Fortepan/Kelemen Zsuzsa
Január közepén kaptunk egy kis ízelítőt a télből, de az utóbbi két évben nem fenyegetett a veszély, hogy befagyjon a Tisza.
Lapunk olyan teleket is megörökített, amikor a jég vastagsága az öreg halászokat is meglepte.
Szibériai hidegről írt a Délmagyarország azon a télen is, amikor Kinka bácsi, Szeged „szabadlakója” megfagyott a vár egyik ablakmélyedésében. 110 éves a Délmagyarország sorozatunkban olvashattak az egykori ezredkürtös sorsáról, aki a legkeményebb télben is az utcán töltötte az éjszakákat.
Biciklis a jégen
Kilenc évvel korábban, 1929-ben január végén még a tűzoltók mentettek ki a vékony jégről egy munkást, aki meg a szekercéjét mentette volna.
„…kötélen leereszkedett a jégre, de arra már nem volt ereje, hogy a kötélen felhúzódzkodjon” – olvastuk január 22-ei lapszámunk rövid hírében.
Február 7-én került be híreink közé a kerékpáros a Tisza jegén:
az emberek gyalogösvényeket tapostak az akkor félméteres jégre, akkora volt ezeken a forgalom, mint egy-egy utcán. „Egy méter 25 centiméteres vastag jég födi a Tiszát”, írtuk február 12-én – hasonlóra a legöregebb halászok sem emlékeztek.
Éjjel mínusz 23 foknál is hidegebb volt, de „Szegeden megfagyási eset még nem fordult elő”.
Farkast véltek látni
A halászok lékeket vágtak a jégen, hogy a halakat mentsék. A varjak ellepték élelem után kutatva a külvárost, Felsőtanyán farkast is véltek látni.
A kutak befagytak, az emberek a csapokat nyitva hagyták a fagyást megelőzendő, akkora volt a vízfogyasztás, mint kánikulában.
12-én aztán megindult a havazás, esett két napig. A legalacsonyabb februári hőmérsékletet ebben az évben mérték Szegeden. A hidegrekord azonban egy háborús évben született. 1942 telén a meteorológiai előrejelzés is szünetelt a háború miatt. Január 8-ától három hétig éjjel-nappal mínuszokat mértek a városban, a 25-ei rekord –29,1 fokkal azóta tartja is magát.
A fronton hidegebb van
A tökmagárus néni „gyékénnyel körülhálózva, pokrócokkal a térdén süti naphosszat a tökmagot”, a rendőr óránként mehetett a melegedőbe – derült ki lapunk riportjából.
„Hát hideg van, annyi szent, de kint, az orosz fronton csak sokkal hidegebb van” – mondta az újságárus asszony, aki kis kályha mellett melegedett bódéjában, de a napot lapkihordással kezdte.
A hidegrekord után egy nap alatt 20 fokot emelkedett a hőmérséklet, ám így is fagypont alatt maradt.
A következő napokban havazás, hófúvás miatt leállt a közlekedés. A tanyai kisvasút egy hétig nem járt, a tanyavilágot, környékbeli falvakat elvágta a világtól az időjárás. A gépeket, hóekéket is belepte a csapadék, Dorozsmára segítséget kellett küldeni a segélycsapat után. A járdákra félméteres hóakadályokat fújt a szél, a kereszteződéseket, átjárókat teljesen betemette a hó.
