A leszármazottak évtizedeken keresztül küzdöttek az épületért

2021.02.20. 19:30

Visszakerült a családhoz a Nicsovics-kúria

Sokáig állt szinte gazdátlanul, elhanyagolva Csanádalberti határában a Nicsovics-kastély. Az államosításkor elvett ingatlan tavaly nyáron visszakerült az építtető család leszármazottjaihoz. Nicsovics Pál azt tervezi, felújítja a mintegy 100 éves kúriát és közösségi célokra hasznosítja. Ehhez pályázati forrást venne igénybe vagy befektetőkkel társulna.

Kovács Erika

Nicsovics Pál nagyapja építtette a kúriát. Állítólag a lépcsője alatt ásták el annak idején az alapító dokumentumokat. Fotók: Nicsovics Pál

Fotó: Nicsovics Pál

– A környéken mindenki kastélyként emlegeti a szépen megépített családi házunkat, ami persze túlzás. Maximum kúriának nevezném – mondta a Nicsovics család leszármazottja, Nicsovics Pál, a kúria jelenlegi tulajdonosa.

Néhány hónapja újból a család tulajdonába került a hajdan szebb napokat látott épület. Az elmúlt évtizedekben sokszor kérték a kastélyt, de csak tavaly nyáron sikerült visszavásárolniuk. Kíváncsiak voltunk, milyen jövő vár az épületre.

Ki volt Nicsovics? – Szerb gyökerek

Kik voltak és mit jelentettek Csanádalberti életében a Nicsovicsok? Túl sok minden nem maradt fenn a család történetéről.

A leírások szerint a Nicsovics család szerb gyökerekkel rendelkezik. A török hódoltság elől menekültek Magyarországra és itt találtak új hazára. A 19. században a Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben található Topolyán és a közeli Nemesmiliticsen életek, ahol kereskedelemmel foglalkoztak. A hagyomány szerint nemesi címmel is rendelkeztek, de úgy tudni, erre utaló, hivatalos adat nem maradt fenn.

Az is bizonyos, hogy 1897-ben még nem volt birtoka a Nicsovicsoknak Csanádalbertin, de 1911-ben már igen. Nicsovics (I) György a dokumentációk szerint 135 katasztrális holdas földterülettel rendelkezett a településen. Testvére, Nicsovics Jenő pedig a néhány kilométerre lévő Ambrózfalván gazdálkodott. Ott élte meg a család Trianont.

Nicsovics (I) György halála után fia, (II) György örökölte a birtokot, és az ő gyermeke, (III) György irányításával építették fel a kései historizáló stílusjegyeket viselő kastélyt 1924-ben.

Toszkán oszlopok díszítik

A Geocaching.hu oldalon talált leírás szerint a kastély szabadon álló földszintes, L-alaprajzú épület, aminek sarkait armírozás díszíti. Az armírozás egy falazási módszer, a kőhomlokzatok sarokköveit a homlokzat teljes magasságában vagy szakaszosan kidomborítják. Ehhez a sarkokat a falakba rakottaknál nagyobb, soronként váltakozó hosszú kváderkövekből építik ki úgy, hogy az úgynevezett futó és kötő kövek váltják egymást. A leírás szerint a Nicsovics-kúriát középen, a bejárat előtt 4 toszkán oszlop díszíti, amelyhez lépcső vezet. A bal oldali oldalhomlokzat jobb szélén oldalrizalit lép ki a fal síkjából, amelyen kör alakú világítóablak látható. A jobb oldali oldalhomlokzaton 3 ablak található. A hátsó homlokzat bal szélén háromszög oromzattal lezárt oldalrizalit van, a jobb széléhez kapcsolódó szárny végét szintén háromszögoromzat zárja le. A szárny belső oldalán keskeny pilléreken nyugvó tornác fut végig. A kúria tetejét egykor díszes bádogablakok is díszítették.

Raktárnak használták

Hogy ki tervezte az épületet, egyelőre homály fedi.

A kúria lépcsője alatt állítólag az építkezés közben egy üvegben dokumentumokat helyeztek el, amelyek az építkezéssel kapcsolatos adatokat őrzik.

Talán ott fennmaradt a rezidenciát tervező építész neve is.

 

A kastélyt építtető Nicsovics György 1930 környékén a Csanád-Arad-Torontál Vármegyei Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöke volt. A birtokot 1945-ben vették el a családtól. A kastélyra is sanyarú sors várt, az államosítás után a helyi termelőszövetkezet használta raktárként. A rendszerváltozás után következett csak az igazi lejtmenet. A funkció nélkül maradt épület állapota folyamatosan romlott, amit részben az időjárás viszontagságai okoztak, részben pedig az emberek, akik vittek mindent, ami hasznosítható volt, az épület faanyagait is. Parkjának növényzete elburjánzott, benőtte a rezidenciát.

Többször kérték vissza

A Nicsovics család leszármazottjai pedig tehetetlenül nézték a kúria pusztulását, másra nem volt lehetőségük.

– Volt ez a kúria az államosítás után minden: raktár, terménydaráló, csak az nem, aminek épült, otthon... Az elmúlt jó 30 évben pedig már semmire sem használták, sorsára hagyták. Ez a régi téesz szégyene. Az elmúlt évtizedekben sokszor kértük vissza az épületet, de hiába. Inkább hagyták, hogy az enyészeté legyen, minthogy mi megvegyük – tudtuk meg a kastélyt építtető Nicsovics (III) György unokájától, Nicsovics Páltól.

A tetőt javítják

– Szerencsére a tulajdoni jogot legutóbb birtokló cég modern gondolkodású vezetősége lehetővé tette, hogy visszakerüljön a családunkhoz az épület. Tavaly nyáron vásároltuk meg a kúriát. Most már vigyázunk rá, a növényzet burjánzását megszüntettük, kitakarítottuk a területet és az udvart is rendbe tettük. A tető hibáit is javítjuk, hogy megszűnjön a beázás. A munka nagy részét egyébként magam végzem – mondta el lapunknak. Hozzátette, az épületet kamera is figyeli.

Értelmes funkciót szeretnének találni a kúriának, olyat, amely a közösségnek is jó szolgálatára lesz, és ami esetleg több csanádalberti lakosnak munkahelyet is teremtene. Erre számos ötlet van már, ám ezekről Nicsovics Pál egyelőre még nem szeretne beszélni.

Elmondta azt is, hogy a felújításhoz pályázati forrást keres, de akár befektetőkkel is együttműködne.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában