2021.04.26. 14:22
Átterjed-e a sugárzás okozta egészségkárosodás a betegek később született gyerekeire?
35 éve történt a csernobili atomkatasztrófa, most a sugárfertőzést szenvedett szülők 1987 és 2002 között született gyermekeit vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport.
Csernobil, 2013. április 23. Radioaktivitásra figyelmeztetõ tábla, amint épül a csernobili atomerõmû 4-es reaktorblokkja köré tervezett új, az eddiginél biztonságosabb védõburka három nappal a nukleáris katasztrófa 27. évfordulója elõtt 2013. április 23-án. A radioaktív anyagok tökéletesebb elszigetelésére építendõ 20 ezer tonnás acél védõboltozat 105 méter magas, 150 méter hosszú és 260 méter széles lesz. Az építés költségeinek nagyobb részét adományozó országok fedezik, Magyarország ehhez 2 millió euróval járul hozzá. A 4-es reaktorblokkban 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt. (MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
35 éve, 1986. április 26-án történt a történelem egyik legnagyobb ipari katasztrófája, amikor a csernobili atomerőmű negyedik blokkjában robbanás történt. A lakosság kitelepítése a sugárszennyezett területről csak 36 órás késéssel kezdődött meg. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, de még megyénkben is őrülten ketyegett a Geiger-Müller számláló.
Örökölhették-e a betegséget a fertőzött szülők gyermekei?
A napokban egy olyan tanulmány látott napvilágot, amely megállapította, a sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban.
A likvidátorok utódait vizsgálták
A fenti megállapítást egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján állapította meg.
A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek.
Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek
- olvasható a BBC News honlapján.
Megnyugtató eredmények
Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban tette közzé eredményeit.
Stephen Chanock, az NCI munkatársa elmondta, hogy a kutatócsoport teljes családokat vont be a tanulmányba, hogy a tudósok összehasonlíthassák az anya, az apa és a gyermek DNS-készletét.
- Nem azt néztük meg, hogy mi történt azokkal a gyermekekkel, akik már az anyaméhben voltak a balesetkor, hanem az úgynevezett új mutációkat vizsgáltuk. Minden nemzedékben van 50-100 ilyen mutáció és ezek véletlenek – magyarázta.
A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a szülők szervezetét ért sugárzás nincs hatással a jövőben fogant gyermekekre.
A világ egyik legnagyobb ipari katasztrófája
1986. április 25-ről 26-ára virradó éjszaka az Ukrajnában működő csernobili atomerőmű negyedik blokkjában robbanás történt. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, és tűz keletkezett. Maga a reaktor is megsérült, majd radioaktív anyag került a levegőbe, és ennek nyomán szerte Európában a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek. A katasztrófa eltitkolása és a védekezésre adott késői reakció a kommunista vezetés alatt álló Szovjetunió számlájára írható. A világ egyik legnagyobb ipari katasztrófájának hátterében zajló történéseket számtalan alkotás feldolgozta, ezek közül talán a legismertebb az HBO Emmy-díjas minisorozata, a Csernobil.
