Autókkal telezsúfolt utcák- akár az udvarok alatt is lehetne parkolni

Biztosan itt is társasház lesz, előtte meg parkoló az autóknak – egy móravárosi házbontás kapcsán szomorkodott így egy környékbeli lakos az interneten. Nem ő az első, aki megemlíti, hogy a családi házak helyére épülő társasházakkal az autók száma is szaporodik az utcán – na meg a házak udvarain, a kertek helyén.

A kertvárosi részekről folyamatos a panasz, hogy nem lehet elférni, ma már egyre gyakoribb, hogy két járművel is rendelkezik egy-egy háztartás. Sok helyen látni, hogy letérkövezik a ház előtti közterületet, és parkolóhelynek használják. Ezzel a művelettel viszont a zöldfelülettől veszik el a helyet egy amúgy is poros levegőjű nagyvárosban.

Autók minden centin

Sem a belvárost, sem a kertvárosi részeket nem ennyi autóra méretezték – mert a belvárosi szűk utcákból is rengeteg a panasz. Pataki Bálint, a Csillag autósiskola vezetője botrányos parkolások kapcsán nyilatkozta lapunknak 2020 novemberében: mióta a járvány­ügyi intézkedések keretében ingyenessé tették a parkolást, még nagyobb a zsúfoltság a belvárosban.

A Hajnóczy, a Gogol és az Oskola utcát emelte ki, mint rossz példákat

– utóbbin időnként még a kijelölt gyalog­átkelőn is várakoznak. Ahol tudják, az udvart is parkolónak fogják be, de így sincs elég hely. Az udvarokat ráadásul jobb lenne visszafoglalni, és rekreációs célra használni – na de hogyan?

Schulcz Péter, a Csongrád Megyei Építészkamara elnöke az autómentesített belváros híve. Arról kérdeztük: milyen építészeti megoldásokat lehetne találni, hogy a zsú­­foltságot megszüntessük, mégis visszafoglaljuk a terepet a gépektől?

Egy lakás, több jármű

A kertvárosi részekre más szabályozás vonatkozik, mint a történelmi városmagra, tudtuk meg: más a beépítettség módja, a lakásszám is eltér a belvárositól. Jelenleg az új építésű társasházaknál a telek méretétől teszik függővé az építhető lakások számát, és egy lakáshoz egy parkolóhelyet kötelező biztosítani telken belül. Ez 2021. április elsejéig másfél parkolóhely volt lakásonként, ami jobban igazodott a realitásokhoz: egy családhoz ma már sokszor két, de akár három jármű is tartozhat.

Most az egy lakás-egy autó előírás sem mindig teljesül: az építészkamara vezetője úgy tapasztalta, sok a trükközés beruházói oldalról. A „telken belül” azt jelenti, hogy az udvart is használhatják e célra – a szabályzat azt is meghatározza azonban, hogy mekkora százalékát kell zöldterületként felhasználni, mekkora részen fedhető burkolattal. Miután a ház megkapta az engedélyeket, már senki nem ellenőrzi, a továbbiakban mi történik az udvarral.

– Egy normális polgári világban meg sem próbálnák tönkretenni a környezetünket, de ez nálunk nem mű­­ködik – mutatott rá az építészmérnök.

A legoptimálisabb megoldás az lenne, ha a házak alá mélygarázsok, teremgarázsok épülnének. Ez azonban költséges, és nincs rajta haszon

– legalábbis anyagi. Az, hogy mennyivel más lenne pihenni egy olyan udvarban, ahol nö­vények élnek, és nem autók állnak, nehéz számszerűsíteni. Az új lakások vevői nagyobb részben fiatalok, az anyagi lehetőségeik korlátozottak, az építtető pedig minél nagyobb hasznot szeretne kivenni a be­­ruházásból.

Hová tegyük a parkolót?

A belvárosi szűk utcákban az ingyenes parkolás bevezetése óta minden négyzetcentimétert elfoglalnak az autók, sokszor szinte lehetetlen közlekedni. A gondok nagy része azonban akkor is megmarad, ha majd megint fizetni kell – világított rá Schulcz Péter.

Nem gondolunk bele, a gépkocsik milyen szinten rombolják az életterünket: nemcsak a járdák és az utak állapota sínyli meg a zsúfoltságot, hanem a növények, a fák, és a régi épületek homlokzata is tönkremegy a savas környezettől, ami a szennyezésnek köszönhető.

Amikor ezek a házak épültek, egészen más elv és logika szerint építkeztek, gépjárművek elhelyezését nem kellett számításba venni.

Az épületek egykor szabályosan épültek meg, de nincs parkolási lehetőségük. A védett házakra könnyített gépkocsi-elhelyezési előírások vonatkoznak, nem kell parkolóhelyet biztosítani. Marad az utca – de mi lehetne az alternatíva?

Mélygarázs, parkolóház

Szegeden az Arany János téri parkolóházat kihasználatlanság miatt bezárták, már csak a Honvéd téri üzemel. Pedig a jövő a parkolóházak és mélygarázsok építésében van, ha meg akarjuk őrizni a történelmi belvárost – figyelmeztetett az építészkamara elnöke.

Nyugatabbra, gazdagabb országokban ezek működő megoldások. A fog­­híjtelkeken parkolókat, parkolóházakat lehetne létrehozni, ahol minimális bérleti díjjal parkolhatnának a közelben lakók. A szakember azt is el tudja képzelni, hogy a nagykörúton kívül tárolják autóikat a belvárosiak ilyen létesítményekben – de a jellemző az, hogy mindenki a kapu közelében szeret megállni. Nem akarnak gyalogolni az emberek tíz métert sem, pedig tényleg szép a belvárosunk.

Milliárdos költségek

Az igazán optimális megoldás az lenne az építészmérnök szerint, ha új házak már csak mélygarázzsal épülhetnének. Arra is lenne azonban mód, hogy a régi történelmi háztömbök kapjanak ilyet. Egy-egy teljes háztömb felújításánál lenne arra lehetőség, hogy az udvar alá mélygarázs épüljön, arra pedig kertet telepítsenek, közösségi teret hozzanak létre. Ezek a beruházások azonban milliárdos költséget igényelnének.

Az építész úgy véli: érdemes lenne egy városi közös alapot vagy alapítványt létrehozni parkolóházak, mélygarázsok építésére, adománygyűjtéseket szervezni

– közösségi érdek, hogy megmaradjon a belvárosunk. Nem csak pénzről van szó: kicsit a kényelemből is lejjebb lehetne adni. Mondjuk hazasétálni a parkolóháztól, ahol leraktuk az autót. A mélygarázs, felette zöldfelülettel, a panelos területek parkolási gondjaira is megoldást jelenthetne.