Beindult az élet a makói méhlegelőn

– A hidegebb időjárás miatt jóval lassabban nőttek a növények az ilyenkor szokásosnál. Ezek az első növényeink, és már szépen etetik a méheket

– mondta lapunknak a makói Szabó Olivér, hozzátette, a mezőgazdaságban jól látszott, hogy a haszonnövények is megkéstek idén.

– Tavasszal a szél és a hidegebb idő okozta a legtöbb gondot nekünk, méhészeknek. Itt, a garázstetőn is látszik, hogy a méheket egyszerűen lefújja a szél a virágokról

– folytatta.

Terített asztal

A Makón elvetett negyvenhat fajta magból elsőként a repce és a mustár kelt ki. Ezek színpompás virágait már beporozták a rovarok, bimbósodik a facélia (más néven mázontófű) is. Hamarosan a len következik a sorban. Mindkét fajta nagyon jó mézelő növény, a repcéhez hasonló mennyiségű és kiváló minőségű virágport adnak a méheknek.

– A méhbarát tetőm lényege, hogy a szezonban, amíg a méhek repkednek, folyamatosan szolgáltatják a virágport és a nektárt, táplálékot biztosítanak a beporzó barátainknak. Ezek után, az egynyári növények után jön a lóhere, a körömvirág és a lucerna. Így valóban folyamatosan, egészen októberig találnak táplálékot a méhek a garázstetőn. Gyakran gondot okoz, hogy a száraz augusztusi időben a méhek alig-alig találnak maguknak táplálékot a földeken. Erre is megoldást nyújt ez a magasban telepített méhlegelő

– mondta.

Egyszerű a gondozása

Maga a tető nagyon kevés munkát igényel. Mivel a növények rövid időn belül nagyon nagyra nőttek, elszívják a táplálékot a talajból. A teljes talajréteg csupán 30 centiméter vastagságú, ezért a talajerő-utánpótlást meg kell oldani.

– Úgy próbáltam a méhlegelőt tervezni, hogy minél kevesebbszer kelljen a tetőre felmenni. Évente kétszer, háromszor megtrágyázom a földet, ilyenkor kézzel szórok baromfi­trágyát a területre. Öntözni tavasszal a sok csapadék miatt nem kellett, ha kissé kiszárad a föld, akkor egy slagot fölhúzok, és így locsolok. Egyébként van egy öntözőrendszer is, amit még az esős időben nem kellett beindítani, ennek nyáron, a szárazabb időben lesz szerepe. Mindezek mellett havonta egyszer az elszáradt növényeket le kell vágni, ezt a tető kis mérete miatt egy metszőollóval könnyedén elvégzem.

Sokan érdeklődnek

Nyugat-Európában már elterjedtek a városi zöldtetők, ezek azonban ritkán „méhbarátok”. Magyarországon szinte csak mutatóban található ilyen környezetbarát ökos megoldás. A makói garázstető az első prototípus Szabó Olivérék portáján, a különleges kert még kísérleti fázisban van, a finomhangolása zajlik idén. Sokan érdeklődnek, elsősorban az izgatja az embereket, hogy miért éri meg ilyen tetőket kialakítani.

– A környezettudatosság mellett a legfőbb szempont, hogy az ilyen tető télen fűt, nyáron hűt, kiválóan szigetel. Endoterm folyamatot hoz létre a rengeteg növény, elvonják a hőt a környezetből. Zajmegfogó hatásuk is van, ez sem elhanyagolható szempont. A tetőre telepített növények nagyjából 25 százalékkal csökkentik a bejövő zajokat, „csendesítik” a helyiséget

– tette hozzá a méhész.