Génmegőrzés

2021.05.15. 18:56

Öt éve nevelik Zákányszéken az őshonos magyar tyúkokat – Galéria

Zákányszék önkormányzata a Földművelésügyi Minisztérium baromfitartási programjában öt éve minden évben 25-25 naposcsibét helyez ki ingyenesen tíz tanyán élő családhoz. A cél az őshonos magyar sárga tyúk gén- és vérvonaltisztítása. Tóth Jánosné Jutka néni hatéves unokája, Valentin filctollal meg is jelölte a kedvencét, amelyiket nem szabad levágni.

Arany T. János

A szárnyasok mellett disznókat és birkákat is tart Jutka néni – Fotó: Kuklis István

Fotó: Frank Yvette [email protected]

– A pöttyes fejű és a csíkos hátú, amit a két kisunokám, Valentin és Viola megjelölt filctollal, azok a kedvencek

– mutatta Jutka néni a huszonöt naposcsibe közül a két kedvencet, amiket igen nehéz volt megtalálni. A naposcsibék génmegőrzés céljából érkeztek a zákányszéki tanyára.

Öt év, 1500 csibe

– Öt évvel ezelőtt indult a program, aminek célja az őshonos magyar fajták visszatelepítése a Homokhátságon. Zákányszéken ez sárga magyar baromfit jelent. A gödöllői génbankból hoztuk az alapállományt. Ezek fölnevelése után minden évben tíz háztartásba 25 darab naposcsibét kell kihelyeznünk, ahol ezeket tovább tenyésztik. Ez öt év alatt közel másfél ezer naposcsibét jelent. Örülnek a zákányszéki háziasszonyok, és nevelik őket. Ezek kettős hasznosításúak, nem túl nagy testűek, tojó- és húsjellegűek és természetesen fajtatiszták. Érdeklődés minden évben van. Amikor elkezdjük a keltetést saját tojásokból, akkor meghirdetjük, és minden évben a tíz háztartás viszonylag gyorsan bejelentkezik. Most is így történt. Pillanatnyilag több háztartásban már kint vannak, a keltetés folyamatos, várjuk az igénylőket – világosított fel minket a génmegőrzés menetéről Matuszka Antal polgármester, majd Tóth Jánosné Jutka néni tanyáján megnéztük, hogyan őrzik a géneket a gyakorlatban.

Jutka néni állatai

Tóth Jánosné Jutka néni 74 éves, de tízet letagadhat. 1954-ben elsős elemista korában költöztek Zákányszékre. A naposcsibék mellett megmutatta a disznókat – négy süldő, köztük mangalica és egy anyakoca –, illetve a birkákat is. Tizenegy kisbárányuk volt, de úgy mondta, megvették a románok, azaz levágták húsvétra a környékbeli földeken dolgozó napszámosok. De ezt nem engedhette a hatéves Valentin, azt mondta, a Pötyit nem lehet eladni, így maradt meg az egyik. Jutka néni elmesélte azt is, a kisfiú ért az állatok nyelvén, ha az öreg koca meglátja, már dől is el, hogy a hasát vakargassa.

– Ilyenekkel foglalkozunk. Itthon vagyok, ráérek, amúgy sem bírnám ki, hogy bent tévézzek. 5.45-kor kelek, a reggeli híreket megnézem, 12-kor ebéd, aztán meg nyomás kifelé dolgozni. Nem járok el klubokba, a ház körül tevékenykedem, van egy kis kertem, virágokat nevelek, meg a konyhára valót

– mutatott körbe.

Kamillatea kiscsibéknek

Visszatérve a kiscsibékre, megtudtuk, hogy kamillateát kapnak, hogy ne legyen hasmenésük.

– Tavaly lemaradtam róla, most a menyem az interneten tudta meg, ő szólt, mert nekem nincs internetem

– kanyarodott vissza a beszélgetés a naposcsibékhez. Később elkerített helyet kapnak majd az udvaron, ahol kedvükre kapirgálhatnak.

– Biztos, hogy máskor is élünk majd a lehetőséggel

– tette hozzá Jutka néni.

Sárga magyar

A sárga magyar tyúk a Dunántúlon, valamint az Alföld és a Duna–Tisza köze egyes részein volt elterjedt. Csőre és lába sárga, tojása világosbarna színű. A naposcsibék egyszínű világosbarnák.

A pöttyes fejű és a csíkos hátú, amit a két kis­unokám, Valentin és Viola megjelölt filctollal, azok a kedvencek. Tóth Jánosné Jutka néni

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában