Gyakran védett madarak fiókáit pusztítja a dolmányos varjú

Az utóbbi hetekben derült ki, kiköltöztetik a budai várnegyedből az elszaporodott dolmányos varjakat. Idén Szegeden is láttunk néhány példányt, míg korábban nem tűnt fel, hogy jelen lennének. Megkérdeztük Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkárát, jelentenek-e a környéken problémát. Kiderült, igen – de nem azzal, hogy városon belül riogatják a lakosságot fészkelési időszakban, mert jellemzően nem jönnek be a településekre. A legnagyobb veszélyt a fokozottan védett madarakra jelentik az alföldi pusztákon, vizes élőhelyeknél.

– Természetvédelmi szempontból nagyon aggályos, hogy a dolmányos varjú állománya az utóbbi tíz évben folyamatosan és érezhető mértékben növekedik

– fogalmazta meg a szakértő, és azt is összefoglalta, miért. A dolmányos varjú intelligens állat, és nagyon jó ragadozó. Telepekben van jelen, akár a védett vetési varjú, hatékony táplálékszerzési stratégiákat használ, gyorsan és könnyen tanul, hamar felismeri például a puskás embert. Nagyobb arányban fogyaszt állati eredetű táplálékot, mint a vetési varjú, és a mérete is nagyobb: előbbi hossza 44–52, szárnyfesztávolsága 84–100 centiméter, testtömege 540–600 gramm. A vetési varjú súlya ennek körülbelül a fele. A szélsőségessé vált körülményekhez – klímaváltozás, urbanizálódás, intenzív mezőgazdálkodás, összezsugorodott élőhelyek – nagyon jól alkalmazkodik, így aztán az állománya egyre nő. Természetes ragadozója nem nagyon van – a kerecsensólyom néha elkap egyet, de inkább parlagi galambra, seregélyre vadászik.

– Pusztítja a földön fészkelő, fokozottan védett madarak tojásait, fészekhagyó fiókáit, mint például a nagy goda, a bíbic és a piroslábú cankó. Kollégánk itt, Csongrád-Csanád megyében figyelte meg, hogy alig több mint negyedóra alatt négy gólyatöcsfészket pusztított el két madár. Olyan tömegben vannak jelen, hogy még az ornitológusok is csak az állomány optimalizálásában látják a megoldást. Mindig jelen voltak a Dél-Alföldön is, de most lényegesen több fészkel egy adott egységnyi területen – magyarázta Tokody Béla.

Van, ahol a partimadár-fészkek fiókáiból egy sem éri meg a felnőttkort – a dolmányos varjak mellett tizedelik a földön fészkelő parti madárfajokat aranysakálok, borzok és a szintén túlszaporodott rókák is. Különösen a vizes élőhelyek, mocsarak, szikes gyepek közelében nem szabad eltűrni a fészkelését. A vetési varjú 2001 óta védett, a dolmányos azonban csapdázható és lőhető.