A MUNKA NAGY RÉSZE SZÁMÁRA CSUPÁN KIKAPCSOLÓDÁST JELENT

2021.06.20. 17:34

Kun-Szabó Tibor – a csengelei foci

Kun-Szabó Tibor nélkül nem lenne Csengelén labdarúgás: ősgyepes, rossz talajú pályán kezdett focizni, mára sportkomplexummal dicsekedhet a település. Három pálya, mind világítással, közülük egy műfüves található a területen 152 férőhelyes fedett lelátóval. És még vannak tervei, nemsokára új öltöző épül és a kerítés is megújul. Akadt időszak, amikor két női csapattal is bírt a település.

Imre Péter

– Idén 30 éve, hogy a csengelei klub elnöke vagyok – kezdte beszélgetésünket sörözőjének, a Gólnak a teraszán az 52 éves Kun-Szabó Tibor, akit a faluban, sőt a megyében senkinek sem kell bemutatni. Pályafutása során, amit a Bácsi kérem, hol lehet itt focizni? című sorozattal kezdett, Csengelén kívül játszott a Szegedi Dózsában – serdülőként került a Tisza-parti klubhoz -, Kisteleken és Bakson, Himer István és Csernus András felügyelte első lépéseit. Azzal folytatta: a közelmúltban motorbalesetben elhunyt Vörös Tibor nagyon sokat segített neki.

Csak a foci

– Abban az időszakban, mikor gyerek voltam – az 1970-es, 1980-as években – a labdarúgáson kívül más szórakozás nem nagyon kínálkozott a vidéken, főként tanyákon élőknek, mint például nekem. Tizenkét évesen lettem igazolt játékos, 14 évesen már a felnőtt csapatban is szerepeltem – mondta Kuszi, becenevét első edzőjétől, Varga Ferenctől kapta. Most már elmesélhette: megtörtént, hogy délelőtt a Szegedi Dózsában lépett pályára igazi nevén, majd délután a Csengele lila-fehér mezében Csúri Józsefként. Egyszer ugyanaz, Győző bácsi volt a bíró mindkét meccsen, nem állta meg szó nélkül: – Fiam, az „ikertestvéred” délelőtt nagyon jól játszott, gólokat rúgott a Dózsa-serdülőben!

Idén már 30 éve, hogy a csengelei klub elnöke. Kuszi sokat köszönhet a családjának is abban, hogy ennyi ideje vezetheti a klubot.
Fotók: karnok csaba

Család

A másod- és a harmadosztályban szerepelt, a megye élvonalában csak párszor focizott. Az 1989/90-es baksi kitérő után tért vissza Csengelére, hogy a 80-as évek közepén megszűnt TSZ-sportkör után újraélessze a focit. Kezdetben diáksportkörként működtek, 1991-ben megalapították a Csengelei Községi Sportegyesületet, melynek eleinte játékosa, edzője és elnöke is volt egyszerre, mára az utóbbi két pozíciót tartotta meg, B licences tréner, de játékvezetőként is tevékenykedett. Akadt egy szezon, mikor Csengelén elnök, Kiskunmajsán edző, Kisteleken szakosztályvezető volt. – Édesapám 1988-ban öngyilkos lett, azóta édesanyám, Marika egyedül nevelt, sokat köszönhetek neki, illetve az utóbbi 12 évben páromnak, Görög Juliannának is, akit 2 esztendeje, 50 éves koromban vettem feleségül, valamint szintén focista nevelt fiamnak, Kócsó Dánielnek – sorolta Kun-Szabó Tibor.

Csengele – 2021.06.17. Kun-Szabó Tibor, a csengelei foci mindenese.
Képen: családjával
Fotó: Karnok Csaba (KC) – Délmagyarország (DM)

Barátok, pályázatok

– Élvonalbeli labdarúgók is megfordultak együttesünkben, például Várszegi Richárd, Juhos Péter, Horváth Péter és Urbán Flórián, csak utóbbinak engedtem át félévre az edzőséget. A pálya fejlesztésében barátaim – például Pálfi László, aki játszott is nálunk, háromszor-négyszer rendeztünk neki búcsúmeccset, de mindig folytatta –, vállalkozó ismerőseim, és az évtizedek alatt kialakult kapcsolati tőkém segített a nyertes pályázatokon kívül. Az öltözőt anno jól megépítette a téesz kőművesbrigádja, de az idő eljárt felette. Idén 50 millió forint TAO-pénzből újat építünk – újságolta büszkén Kuszi. Tizenöt éve maga is vállalkozásba fogott: sörözőt, dohányboltot visz, személyszállítási céget üzemeltet, és a vendéglátásban a közelmúltban jelent meg Kiskunmajsán fitnesz-sportbárral.

Megemlítette: 2007-ben Sánta Ferenc polgármester és a képviselő-testület segítségével a község önerőből füvesítette a centerpályát, és a kerítés is saját költségvetésből létesült.

– A politikusokkal szerencsém van, a jelenlegi polgármester, Tóth Tibor jó barátom – vetette közbe. Társasági adóból alakították ki az automata öntözőrendszert, kis műfüves pályát építettek világítással, 20x40 méteres edzőpályát palánkkal, kicserélték a kapukat, új kispadokat vettek és 152 férőhelyes fedett lelátót építettek. Mindhárom pályájukon lehet este is játszani, Nógrádi Tibor, az MLSZ Csongrád-Csanád megyei igazgatója – akinek sokat köszönhet a klub – úgy fogalmazott: profi a meccsvilágítás Csengelén.

Csapatok

Nemcsak az infrastruktúra fejlesztésében mutatkozott meg Kun-Szabó Tibor elkötelezettsége, csapatok is szép számmal működtek, működnek az alig 2000-es lélekszámú településen: U7, U9, U11, U13 – ezek az úgynevezett Bozsikos gárdák –, U17 fiú (bronz­érmes), U19 fiú, U19 lány (bronzérmes) és férfi felnőtt együttes, mely magabiztosan őrizte meg megyei II. osztályú tagságát. 2013-ban két női csapatuk szerepelt a bajnokságokban, és 90 százalékuk helybeli lány, asszony volt. – Akkoriban nagy volt a lelkesedés, anyák jöttek lányaikkal focizni, a férfiak szóltak is, ne vasárnap rendezzük a mérkőzéseket, mert akkor nem lesz ebéd – emlékezett nevetve Kun-Szabó Tibor. Nem hagyhatta ki, hogy nagyon büszke a Kék Mókus-kupa győzelmekre.

Csengele – 2021.06.17. Kun-Szabó Tibor, a csengelei foci mindenese.
Képen:
Fotó: Karnok Csaba (KC) – Délmagyarország (DM)

Fortuna kegyeltje

– Szerencsés vagyok, a munkám nagy része számomra kikapcsolódás – jegyezte meg Kun-Szabó Tibor. – Az életemet jelenti a foci – annak idején a tanyáról biciklivel, majd segédmotorral jártam edzésre, olykor sötétedésig ott maradtunk az ősgyepes pályán és rúgtuk a bőrt –, mert mindent ennek a sportnak köszönhetek. A serdülő megyeválogatottól négy évtizeden keresztül folyamatosan épült a már említett kapcsolati tőkém, ami jelentősen befolyásolta az életemet. Korábban „csak” a munkámat, a szabadidőmet áldozhattam a labdarúgásra, az utóbbi években már finanszírozhatom is. Szeretnék még új, mutatósabb kerítést és kialakítani egy grundpályát. Nemcsak az egyesületnél tevékenykedik: falunapon kulturális eseményeket szervezett, szervez, illetve 24 éven át rendezte a hétvégés sportnapot, utóbbin egyszer a felesége, Julcsi nyerte a 11-es rúgó versenyt

Konfliktusok

Kun-Szabó Tibornak és együttesének akadtak konfliktusai a bírókkal, az ellenfelekkel. – Mikor fiatalabb, hevesebb vérmérsékletű voltam, tűzbe mentem a csapatomért, a játékosaimért. Tudom, bolond voltam a pályán és azon kívül is, de 7 éve nem akadt semmi komoly atrocitásom, amiatt eltiltásom. Valószínűleg azért, mert féltem, félek attól, hogy minden tönkremegy, illetve mehet amit eddig felépítettem. Büszke vagyok az elmúlt 30 évre– mondta búcsúzásként Tibor.

Csengele – 2021.06.17. Kun-Szabó Tibor, a csengelei foci mindenese.
Képen:
Fotó: Karnok Csaba (KC) – Délmagyarország (DM)

Ősgyeptől a világításig

Mikor Kun-Szabó Tibor elkezdett focizni, falujának csak egy ősgyepes, nagyon rossz talajú pályája volt, mára sportkomplexummal büszkélkedhet Csengele. Három pálya, mindegyik világítással, 152 férőhelyes fedett lelátóval várja a csapatokat, a szurkolókat. Két 9 személyes kisbusszal szállítják a játékosokat, és van még a „leltárban” egy John Deere kistraktor minden adapterrel, amit a fűnyírástól hódúrásig mindenre használhatnak.

A csengelei klubelnök számára az életet jelenti a labdarúgás.

Ezek is érdekelhetik