Vetésváltással, növénytársítással, sőt ecettel is védekezhetünk a gyomnövények ellen

Hétköznapi értelemben gyomnövénynek tekinthetünk minden olyan növényfajt, amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos. A gyomnövényekkel a legfőbb probléma, hogy tápanyagot és vizet szívnak el a kultúrnövényektől, ráadásul rendszerint azoknál jóval szívósabbak és gyorsabban fejlődnek.

– A gyomnövények széles fajgazdagsággal rendelkeznek, nagyon jól alkalmazkodnak a környezeti hatásokhoz, magas a túlélő képességük. Két úton szaporodnak: gyommagvakkal vagy szaporítóképletekkel. Utóbbira példa a rizómával is szaporodó mezei acat. Előbbi kapcsán pedig talán kevesen tudják, hogy mennyire magas a gyommagkészletük. Egy pipacs egyetlen toktermése például több mint kétezer magot tartalmaz. A májusi esőzések elősegítették a gyommagkészlet robbanásszerű kelését – fejtette ki Sipos József hódmezővásárhelyi növényorvos, a 2019-es Év Agrárembere verseny két kategóriájának győztese.

Gondos tervezés

A gyomok elleni küzdelem első lépése a megelőzés. E szempontból fontos, hogy vetés vagy ültetés előtt csak teljesen érett komposztot vagy istállótrágyát használjunk a talaj szerkezetének és tápanyagtartalmának javításához, abban ugyanis az esetlegesen belekeveredett gyommagvak egy része már elpusztulhatott. Az ágyások esetében pedig hasznos módszer a talajtakaró fólia, gyomkorlátozó szövet, szalma, fenyőkéreg vagy egyéb mulcs alkalmazása.

– A kultúrnövényeink telepítése során továbbá érdemes növénytársításokban gondolkodnunk. A három nővér módszer kiváló példa erre: a kukoricára felfuthat a bab, a tök levelei pedig leárnyékolják a talajt, így nem tudnak kifejlődni a gyomnövények. Mindemellett érdemes vetésváltást is alkalmazni. Kertünk növényeit ugyanis aszerint is csoportosíthatjuk, hogy segítik a gyomok fejlődését vagy gátolják. Gyomnevelő növény például a káposzta, a burgonya, a szója és a hagyma, gyomelnyomó pedig a borsó és a bab. Fontos, hogy ugyanazon a területen ne termesszünk sokáig gyomnevelő növényeket, hanem évente váltogassuk a gyomnevelőt gyomelnyomóval – javasolta Sipos gazda.

Házi praktika

Ha már megjelentek a kiskert­ben a hívatlan vendégek, ak­­kor is több lehetőség közül választhatnak a gondos gazdák. A legősibb és legkörnye­zetbarátabb megoldás a kapálás vagy sarabolás, ám ez esetben kulcsfontosságú az időzítés és a rendszeresség. A gyomokat még magérlelés előtt el kell távolítani, azt követően ugyanis a bolygatás során szétszóródó szaporítóképletekkel több kárt okozunk, mint hasznot. Ráadásul a kikelt gyomnövény, amely nem hoz magot, a komposztra is jó. A növényorvos elmondta, jó megoldást jelenthet továbbá ecetes elegy alkalmazása.

– A vegyszermentes kertművelés elkötelezett híveként hasznos házi praktikaként ajánlom a perzselést, valamint egyes gyomnövények esetében a forró víz és ecet elegyét, amellyel leöntve a gyomnövényt, megáll annak nedvkeringése, és elpusztul

– javasolta.

Fontos a tájékozottság

Ha egy gazda mégis a kémiai növényvédelmet választja, kulcsfontosságú tájékozottsága a fajtajellemzők tekintetében. Megkülönböztethe­tünk ugyanis egyszikű és kétszikű gyomnövényeket. Előbbi cso­portba tartozik például a ta­­rackbúza, a vadzab, a csillag­pázsit, a kakaslábfű és a muharfajok. Míg az apró szulák, a mezei acat, a libatop- és disznóparéjfajok, a kövér porcsin, a parlagfű, a gyermekláncfű és a tyúkhúr kétszikűek.

– A gyomirtó készítmény kiválasztásakor a gyomnövények megfelelő ismerete mellett fontos szempont az is, hogy a növényvédő szer se az egyszikű pázsitot, se az egymáshoz közel elhelyezkedő, termesztett növénykultúrák egyikét se károsítsa, kizárólag a gyomnövényeket pusztítsa el. Totális gyomirtó szerek például a glifozát hatóanyagot tartalmazók, ám ezek alkalmazását kiskertekben körültekintően ajánlom, mert könnyen elpusztítják a kultúrnövényeket is. A kelés után alkalmazott gyomirtók szelektíven hatnak: ha­­tóanyagtípustól függően kétszikű kultúrából, például a burgonyasorok közül elvihetik a kétszikű gyomnövényeket, valamint egyszikű kultúrából, például a pázsitból a kétszikű gyomokat. Előbbire alkalmasak a metribuzin, utóbbira a 2,4-D, az MCPA, a dikamba és a pendimetalin hatóanyagú szerek – magyarázta, majd hozzátette, akkor hatásos a kémiai gyomirtás, ha a gyom nem fejlődött túl. Emellett 25 Celsius-fokos hőmérséklet fe­lett nem szabad végezni, mert a permet károsítja a kultúrnövényt.

Öröm az ürömben

Sipos József kiemelte, az élővilág szempontjából jótékony gesztus a kertészek részéről, ha nem törekednek golfpálya minőségű, teljesen homogén gyep kialakítására, hiszen a fű között megbúvó gyermekláncfű és egyéb, virágos gyomnövények kiváló tápanyagforrásul szolgálnak a beporzó rovarok számára.

Mindemellett némi örömöt jelenthet az ürömben, hogy a gyomnövények úgynevezett indikátornövényekként is funkcionálnak. Tehát felbukka­násuk révén a kertész információt kaphat a talaj kémhatásáról, tápanyagtartalmáról. A vadrepce, a pipacs, az árvacsalán, valamint az apró szulák például arról árulkodik, hogy a talaj meszes, humuszban gazdag és mély termőrétegű. Míg ha csalán, fekete csucsor, fagy füstikefajok telepedtek meg a kertben, akkor enyhén savanyú, nitrogénben és vasban gazdag a talaja.

Olajjal a kártevők ellen

Az elmúlt hetek csapadékos időjárása nemcsak a gyomoknak, de a kórokozók és kártevők elszaporodásának is kedvezett. Sok kertben megjelentek gombabetegségek, az őszibarackfákon a tafrina, a meggyfákon a monília.

– Az elkövetkezendő időszakban oda kell figyelni a peronoszpóra-fertőzés és a lisztharmat megjelenésére is. Utóbbi előszeretettel károsítja a gabonákat, szőlőket is. Megjelenhet továbbá a varasodás például az almás termésűeknél. Jó házi praktika, természetes védekezés a fokhagymás permetlé kiszórása. Egy liter vízbe egy fej fokhagymát és három szegfűszeget teszünk, majd leturmixoljuk, átszűrjük, öt órát állni hagyjuk, majd hetente kétszer kipermetezzük. Hasznos védekezés lehet továbbá mindenekelőtt a rozsda és a penészgombák ellen a madarakra és beporzókra veszélytelen neem olaj és víz elegyének kipermetezése – részletezte Sipos gazda, majd hozzátette, a kártevők közül jelenleg a levéltetvek és az atkák okozzák a legnagyobb gondot a kiskertekben.

– Jó védekezési módszer ellenük a fehér olajpermet. Egy deciliter növényi olajat, például narancsolajat összekeverünk negyede mennyi­ségű szappannal, majd a ke­veréket vízzel négyszeresére hígítjuk. Öt héten keresztül hetente egyszer vagy a fertőzés függvényében kétszer kell a növényre permetezni. Az olajos oldat bevonja a növény felületét, amelyből így nem tudnak tápanyagot szívni a kártevők

– magyarázta a növényorvos.