Napi 180 ezer köbméter víz párolog el a Fehér-tói halgazdaság tavaiból

A halgazdaságok súlyos gondokkal küzdenek országszerte a tavasz óta tartó egyre nagyobb aszály miatt. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) közleménye szerint sok helyen megkongatták a vészharangot a haltermelők.

Hiába voltak kisebb-nagyobb esőzések az elmúlt hetekben, a tógazdaságok továbbra is vízhiánnyal küzdenek, mivel a lezúduló csapadék legtöbbször nem került bele a halastavakba, annak köszönhetően, hogy a szintén aszály sújtotta vegetáció felszívta azt.

A hosszan tartó hőség miatt országosan is nagyon jelentős a párolgási veszteség, hiszen egy meleg nyári napon akár 2-3 centimétert is csökkenhet a vízszint.

A dunántúli halastavak többsége kisebb patakok völgyzárógátas felduzzasztásával készült egykor, ezek táplálják a tógazdaságokat, ha van bennük víz. De jelenleg nincs, mivel az elmúlt időszak rendkívül száraz volt. A halastavak üzemi vízszintje sok helyen az 50 százalékot sem éri el.

– A beszűkült élettérben a halfogyasztó madarak kár­okozása is jelentősebb, hiszen az ivadék nem tud elbújni a mélyebb vízben a gázlómadarak elől

– hangsúlyozza a MA-HAL.

A haltermelők állománymentő kényszerlehalászásokra kényszerülnek, mivel drasztikusan lecsökkent a tavak vízszintje. A kisebb tavakon levegőztető készülékekkel és szivattyúzással próbálják megmenteni a halállományt az oxigénhiánytól, ugyanakkor ez jelentős többletköltségekkel jár. A 2000 hektárnyi vízfelületen gazdálkodó Szegedfish is érzi a kánikulát.

– A napi egy centiméternyi párolgási veszteség nem tűnik soknak, de ez azt jelenti, hogy 24 óránként 180-200 ezer köbméter víz megy el a levegőbe

– mondja Lódi György. A tógazdaság termelési igazgatója hozzáteszi, ebben a melegben 10-15 nap alatt is elveszítheti vízmennyiségének 10 százalékát egy-egy tó, amit már pótolni kell.

A halgazdaság az Algyői főcsatornán keresztül kapja a vizet a Tiszából.

– Szerencsére most van elég víz a folyóban, innentől csak szivattyúkapacitás kérdése a tavak utántöltése. Az más kérdés, hogy ha ezen csúcsra jár majd a homokhátsági öntözőfürt, akkor is lesz-e mindig elég szivattyúkapacitás, illetve víz, ami biztonságosan el tudja látni az egész vonalat – mondja a szakember, hozzátéve, fontos, hogy megtartható legyen a haltermelés, a nemzeti park, a természetvédelem és homokháti öntözés vízellátásának egyensúlya. Ez a Tisza vízhozama mellett a szivattyúkapacitásoktól függ.

Megtudtuk, túl nagy a vízfelület ahhoz, hogy szellőztetni lehessen, a frissítést vízutánpótlással oldják meg, ami egyben hűtést is jelent.

– A múlt héten 26 fokos volt nálunk a vízhőmérséklet, ez mára felment 28-29-re, amit ugyan jól bír a Szegedi tükrös ponty, de azért már melegük van a halaknak

– mondja Lódi György. A rendszeres vízvizsgálatok pedig azt mutatják, hogy érzékelhetően csökken a plankton a tavakban.

Az üzletmenettel elégedett a tógazdaság.

– A belföldi piacon komoly keresletnövekedést tapasztaltunk a járványügyi korlátozások feloldása után. Máskor ilyenkor exportálunk is a halból, idén mindent felvesz a belső piac – értékel a szakember.