Értékek nyomában jár

A vásárhelyi Tornyai János Mú­­zeum szakmai tanácsadója el­­mondta, ami egy zenész számára az örömzene, neki eszmetörténészként olyan e könyv, hiszen hasonló érzésekkel és motivációval alkotta meg legújabb, immár 22. kötetét.

– Nem egy adott kutatási projekt keretében készült, hanem olyan ta­nulmányaimat tartalmazza, amelyeket jókedvemben, szívesen és „pusztán” kutatói érdeklődésből írtam – közölte Miklós Péter.

Egylényegű változatok

A tanulmányok korszak, műfaj és értelmezésmód tekintetében is eltérőek, mégis egységet alkotnak. Erre utal a cím is: A változatok egylényegűsége.

– A kötetben szereplő írások az összehasonlító eszmetörténet módszertanával készültek. Azt vizsgálják, hogy a különbö­­ző korszakokban, kifejezési módokban – a népi szövegekben, politikai pamfletekben, szentírási részekben – hogyan jelennek meg az örök emberi tényezők. Olyanok, mint az önazonosság-keresés, a kifejezésvágy, a halál utáni lét vagy nemlét, a boldogság, az igazság, a szeretet kérdése – magyarázta.

Apokalipszisektől Orwellig

A több teológiai diplomával is rendelkező szerző a mű első részében többek között olyan problémákat vesz górcső alá, mint a katolicizmus és az állam kapcsolata, továbbá hogy van-e a világnak vége? Van-e az emberi életnek olyan dimenziója, amely kevésbé megismerhető? Kiindulópontja az ókori apokalipszisek világa, majd a 20. századi kereszténydemokrata politikai törekvéseken át vizsgálódásának tere egészen Orwell Állatfarm című művéig terjed.

– Egyik kedvelt témám az Állatfarmban felbukkanó holló, Mózes alakja, aki a szövegben az egyház és a vallás szimbóluma, de egyben e madár különböző ókori beavatási kultuszoknak is központi alakja. Azt próbálom meg bemutatni, hogyan feleltethetők meg Orwell munkájában Mózes alakjának felbukkanásai a totális rendszerek, a nácizmus és kommunizmus valláspolitikájának egyes elemeivel – részletezte.

A kötet második részében a magyar modernitáshoz kötődő eszmetörténeti folyamatok ke­rülnek fókuszba: a forradalom és ellenforradalom, a keresztény nemzeti gondolkodás és a baloldaliság, illetve a hatalom és az egyén kapcsolata olyan meghatározó gondolkodók életművének bemutatásán keresztül, mint Kálmány Lajos, Bálint Sándor vagy Barankovics István.

Értékvilágok

– Akár az örök életre, akár politikai vagy teológiai igazságra, akár valamilyen érdekképvi­seletre törekszik, az ember min­­denképpen értékorientált lény. E kötetben az értékvilág az, amely búvópatakként keresztülhúzódik a tanulmányokon. A nyugati kereszténység, a kereszténydemokrácia, a népi hagyományvilág. Orwell, Kálmány Lajos, Bálint Sándor és Barankovics István példaértékűek a tekintetben, s igazolják, ha valaki kialakítja a maga értékvilágát, amellett érdemes tűzön-vízen át kitartania. Egyénileg is így tud boldogulni, ugynakkor a társadalom, a közösség hasznos tagjává is válhat így – mutatott rá a kötet legfőbb üzenetére a szerző.

– Több évtizede immár toposzszámba megy, hogy értékvesztett társadalomban élünk. Napjaink legnagyobb kihívása, hogy online térbe kerülünk át, s a személyes kapcsolatok háttérbe szorulnak. Úgy vélem, a felgyorsult világban könyveim témái és „hősei” éppen arra adnak példát, hogy érdemes néha lelassulni, és a kitűzött céljainkat, magunkénak vallott értékeinket követni és megvalósítani – tette hozzá.