Kovácsné Faltin Erzsébet Gizella királyné szentté avatásáért küzd

A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tagjaként az ezredfordulón vett részt Kovácsné Faltin Erzsébet, volt mezőhegyesi polgármester egy országos konferencián, mely az első lépést jelentette a Gizella királyné szentté avatásáért folytatott missziójában.

Egy elhangzott előadás kapcsán merült fel ugyanis a gondolat néhány résztvevőben, hogy behatóbban kellene tanulmányozni a hajdani magyar királynék történeti jelentőségét. A kezdeti lelkesedés a többségből gyorsan elillant, Erzsébet azonban kitartott az elhatározás mellett.

Főiskola és betegágy

Hogy miért éppen államalapító Szent István királyunk feleségének személye lett a szívügye?

– Veszprémben jártam államigazgatási főiskolára, ahol minden zárthelyi dolgozat előtt megsimogattam az Istvánt és Gizellát ábrázoló szobor alakjainak lábait. Majdnem minden dolgozatom sikerült is

– adta meg a választ mosolyogva.

Hozzátette, a konferencia után nem sokkal néhány komolyabb műtéten esett át, melyek után hosszabb gyógyulási időszak következett. Ez idő alatt a vállalásáról tudó ismerősei mintegy ötven kilogrammnyi háttéranyagot küldtek számára, hogy segítsék kutatásait.

– Emlékszem, néhány dupla füzetlapot ragasztottam össze, függőlegesen az évszámokat, vízszintesen az azokhoz kapcsolódó neveket és eseményeket írtam össze. Ahogy bővült a mátrix, a különböző forrásokat olvasva ellentmondásokra bukkantam, melyeket ki kellett bogozni. Izgalmas feladat volt – fejtette ki.

Példakép

Kétévnyi megfeszített kutatómunka után elkészült 2008-ban Faltin Erzsébet A királyné című regénye, melynek 2019-ben második kiadása is megszületett. A precíz történelmi felkészültségről tanúskodó műben a kor legfontosabb eseményeinek bemutatása mellett nemcsak Gizella királyné élettörténete, de jelleme is megelevenedik az olvasók számára.

A gyermek, a feleség, a meny és az anya támogató, önzetlen, határozott, mégis gyengéd és istenfélő személyisége, aki a szerző szerint példa lehet minden nő számára.

– Első királynénknál nagyszerűbb, a magyar nemzet érdekeit jobban szem előtt tartó teremtés nem állt még országunk királya mellett, de királynőként sem találunk még egyet

– vallja.

Szent a cél

Gizella szentté avatásának ügyét Gerhardt Hettler nyugalmazott passaui plébános karolta fel először, aki kutatásai során beazonosította a Gizella-kultusz nemzetközi helyszíneit. Magyarország mellett Erdélyben talált rá a Gizella-tisztelet helyszíneire.

A passaui püspökség a szentté avatási eljárás elindításának jogát a Veszprémi Érsekségre ruházta, mely írásbeli szándékát megküldte a szentszéknek.

Időközben Kovácsné Faltin Erzsébet szorgalmazására szegedi székhellyel megalakult a Civil Szeretet Kurázsi Társaság, melynek a jótékonyság mellett legfőbb célja a szentté avatás elősegítése.

Passauban már dokumentáltak Gizellához kötődő csodatételt, de további csodákra is szükség van a szentté avatásához.

Összegyűjtésük céljából a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Civil Szeretet Kurázsi Társaság májusban egy míves ládát adományozott az arad-gáji Szent Gizella-templom számára, melynek közössége az elnevezés révén már a templom 1858-as felszentelésekor elkötelezte magát az ügy mellett.

– Gizella királynénk szentté avatása nem csupán az egyház ügye, hanem államérdek. Szükségünk van példájára mai, önzéssel teli világunkban – szögezte le Faltin Erzsébet.