Az elmúlt évtized leggyengébb körtetermésére számítanak – Fotók a piacról

Szép vilmoskörtét kínált egy árus a múlt hét második felében a Mars téri piac szabad területén, ám olyan kis betűk­kel írta rá, hogy magyar termés, alig lehetett észrevenni.

– Persze hogy hazai, Szabolcs-Szatmár megyéből ho­­zom, már 19 éve ugyanattól a termelőtől

– mondta az eladó, hozzátéve, tíz vársárlójából legalább hat visszatérő vevő, arcról már megismeri őket.

Apróbb van már 650-ért

Az apróbbat 650, a nagyobb körtét 780 forintért mérte kilónként, az OTP-től nyugdíjba ment Szabóné Terézia vásárolt is belőle.

– Visszatérő vevő vagyok, eddig mindig rendben volt a minőség, ez is nagyon szép

– mondta az asszony. Hatszáz forintért is láttunk vilmoskörtét, de az ár/érték arányban meg sem közelítette a szabolcsi 650-est.

A nagycsarnokban importkörtét is találtunk, Bera Józsefék standján „megszólalt” az olasz Limonera. A méretes és valóban szép gyümölcs kilójáért 1180 forintot kértek.

– Nagyon finom, aki szereti, az szívesen vásárol belőle

– mondta Kotogány Adrienn.

Az egyik multi szerdáig 568 forintos kilónkénti áron kínálja a magyar származású vilmoskörtét, „bombaáron” – ahogy a szórólapjukon fogalmaznak. A másiknál „szuper” az ár, ott mindössze 349 forintba kerül egy kiló, és a vilmoskörte mellett van Conference fajta is – mindkettő hazai.

Tízéves negatív csúcs

– Az elmúlt tíz év legrosszabb körtetermésére lehet számítani idén

– nyilatkozta nemrégiben Apáti Ferenc. A Zöldség-Gyümölcs Terméktanács elnöke szerint területe az elmúlt évtizedben csaknem 30 százalékkal esett vissza, a meglévő ül­­­tetvények nagy része pedig el­­öregedett.

Magyarországon a körtetermés jellemzően a 30-40 ezer tonna közötti sávban ingadozik, sokéves átlagban 32 ezer tonna körül alakul. Ez az uniós mennyiségnek mindössze 1,5 százaléka, így alig van szerepünk a piacon. Apáti Ferenc szerint a csökkenő terület vélhetően a termesztési kudarcélményeknek tudható be. A körte termőhelyigénye, szélérzé­keny­sége, valamint magasabb pára- és vízigénye miatt specifikus faj, csak szűk körzetek alkalmasak a hatékony ter­mesztésére. Magyarországon je­­lenleg mintegy 2200 hektárnyi ültetvény van az egy évtizeddel ezelőtti 3000 hektáros termőterülethez képest.

Nő a fogyasztás

A hazai fogyasztás évek óta enyhén növekvő tendenciát mutat, ám a magyar kínálat nem mindig tudja követni, ezért az import növekszik. Körtéből a tavalyihoz hasonlóan nagyon gyenge termést várnak itthon, mindössze 16-17 ezer tonnát.

– Az európai mennyiség is majdnem 30 százalékkal marad el a 2020-astól, illetve a többéves átlagtól

– hangsúlyozta az elnök. A jelentős terméskiesés az áprilisi fagykárokkal, illetve időjárási tényezőkkel van szoros összefüggésben.

Apáti Ferenc elmondta, hogy az enyhe tél miatt korábban indult a vegetáció, az áprilisi fagyok jelentős virágkárokat okoztak, majd a májusi időjárás rossz terméskötődést eredményezett. Az extrém meleg és az aszályos június-július csak tetézte a bajt. A szakember hangsúlyozta, hogy az időjárási hatások részben kivédhetők, méghozzá öntözéssel, fagyvédelmi technológiákkal, jéghálóval, de ezek jellemzően mind nagyon drága beruházások.