Kóbor kutyákkal küzdenek a falvak

– Tavaly Maroslelén két nagy testű kóbor kutya miatt aggódtak a helybeliek – elevenítette fel a legemlékezetesebb esetet Drimba Tibor polgármester. Az a történet végül szép véget ért, hiszen az állatokban volt csip, amit egy állatorvos le tudott olvasni, és így meglett a gazdájuk – mint kiderült, Hódmezővásárhelyről szöktek el. Tulajdonosuk örömében sírva hálálkodott, amiért hosszú idő után előkerültek.

– A legtöbb eset azonban nem ilyen szerencsés: egyre több idegen, azaz kocsiból kidobott kutya bukkan fel Maroslelén – mondta a falu polgármestere, Drimba Tibor.

Különösen az utóbbi időben fordul elő ilyesmi sűrűn.

Az önkormányzat most megrendelt egy csipleolvasót, de igazi megoldást ez nem fog jelenteni, hiszen a legtöbb kóbor eb nincs szabályosan nyilvántartva.

Magyarcsanádi kollégája, Farkas János már korábban is panaszkodott a Délmagyarországnak. A faluban állandó beszédtéma, hogy a szabadjára engedett kutyák megkergetik, olykor meg is harapják a kerékpározókat, de az is előfordul, hogy betörnek az udvarokba, és lefojtják a tyúkokat. Most is van legalább 6-8 belőlük a falu utcáin. Közben az egész járásban egy gyepmesteri telep és egyetlen gyepmester van, a makói. Farkas János, Magyarcsanád polgármestere korábban elmondta, volt olyan, hogy fél év alatt 40 kutyát kellett befogni, és egyenként 15 ezer forintba került a művelet. Azért ilyen sokba, mert nemcsak a gyepmester közvetlen költségeit kell megfizetni, de az ebek oltását, csipezését és kétheti tartását is a makói telepen. Ez nagy teher a falunak.

Farkas János már korábban is szorgalmazott a probléma megoldása érdekében valamilyen térségi együttműködést, hiszen egy-egy falu önerőből erre aligha képes. Most Drimba Tibor is felvetette ugyanezt.

Azt azonban, hogy pontosan mi lesz a következő lépés, egyelőre nem tudni. Az időközben már kiderült, hogy a makói gyeptelepet nem lehet úgy bővíteni, hogy a térségi igényeknek is megfeleljen, így más alternatívák után kell nézni.