Összefogásból újult meg a csongrádi kereszt

Mint Gyöngyössy Orsolya nép­­rajzkutatótól megtudtuk, a kereszt mai helyének közelé­ben már az 1782–1785 között készült első katonai felmérés térképe is jelöl egy út menti keresztet, amit eredetileg a szőlőföld szakrális védelme, valamint az áradás megelőzése céljából állíttathattak. Az ismert források szerint a csongrádiak Félegyháza-szentkúti és tiszaalpári gyalogos zarándok­útvonalának is fontos állomása lehetett ez a kereszt: Sohlya Antal kántor leírásában olvasható, hogy a város határában lévő, utolsó keresztnél a plébános és az itthon maradók elbúcsúztatták a zarándokokat, akik aztán a szőlőbeli dűlőutakon keresztül, énekelve vonultak a búcsúra.

– Fontos adat, hogy ezt a ke­­resztet akkoriban mindenki „cigánykereszt” néven ismerte és emlegette, hiszen itt táboroztak azok az átutazó cigánykaravánok, amelyeket az elöljáróság nem engedett a városon belül sátrat verni

– tette hozzá a néprajzkutató.

– A keresztet 1919 augusztusában, a román csapatok be­­vonulásakor felrobbantották kézigránáttal. A tönkrement szakrális kisemléket nem sok­kal később Palásti György koporsókészítő pótoltatta: ez az a kovácsoltvas kereszt, amely napjainkban is látható. Szívből reméljük, hogy még év­­századokon keresztül ellátja ősi feladatát a csongrádi határban.

– Szeretném kifejezni tiszteletemet és köszönetemet azok felé, akik ennek a keresztnek az újbóli felállításáért fáradoztak. Manapság az engedélyeztetések és egyéb hivatali nehézségek okán egy ilyen kezdeményezés már nem olyan egyszerű, mint dédszüleink idejében volt, így sokszorosan is fontos és jelentős esemény, ha egy szakrális kisemlék így meg tud újulni – emelte ki Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató.

A győrfösi kereszt még ta­­valyelőtt februárban egy vihar során dőlt ki a helyéről, ráadásul az emlékmű alapja is megsüllyedt. A kereszt teljes körű felújítását Fássy István, Hekkel Zoltán és a Szent József Plébánia közössége vállalta magára, valamint az önkormányzat és a Városellátó Intézmény munkatársai is besegítettek a kegyhely helyreállításába. A munkák során új alapot és talapzatot is kellett készíteni, ezzel tavasszal készültek el, a kereszt pe­­dig szeptemberben került a helyére, nemrég pedig fel is szentelték azt: a szertartást Topsi Bálint plébános, Kovács János nyugalmazott tábori lelkész és Túri-Kis István kisegítő lelkész celebrálta.csongrád