Árpádközpontként újul meg Üllés központi tere

Egy rövid helytörténeti bevezetővel kezdtük a beszélgetést Nagy Attila Gyula üllési polgármesterrel. 

– Véletlenül lettünk Üllés. A település régi neve Árpádközpont volt. Amikor 1948-ban önállósodtunk, el kellett küldeni a Belügyminisztériumnak a nevet, amivel szerettünk volna tovább élni önálló községként. Az elődeim, az ak­­kori tanács az Árpádközpontot küldték el, de azt nem engedték, ekkor csak Árpáddal próbálkoztak, de akkoriban Árpád fejedelemről nem lehetett elnevezni egyetlen települést sem, így maradt Üllés, azt fogadták el – mesélte a polgármester. 

Közösségi tér 

Így már érthető az üllési Árpád-­kultusz és az is, hogy a tervek szerint hamarosan megújuló, most még Szabadság tér elnevezésű faluközpont miért az Árpádközpont nevet kapja majd a rekonstrukciót követő­­en. 

– A Szabadság téri parkot közösségi térként is használjuk, például az adventi hétvégéken, de a jövőben szeretnénk neki további funkciókat adni – mutatta a látványterveket és a műszaki rajzot irodája asztalán a polgármester. 

Árpád-szobor 

Nagy Attila Gyula például arra is gondolt, hogy a 200-250 négyzetméteres területére, amit majd letérköveznek, és amely Üllés központi rendezvényhelyszíne lesz a jövőben, egy országzászlót is is állítanak, ahol ünnepségeket, megemlékezéseket is lehet majd tartani. 

– Már beszéltem egy szobrásszal, mert elképzeltünk egy Árpádhoz köthető szobrot, vagy emlékhelyet is a megújuló téren, de ahhoz még nyilván gyűjteni kell egy kis forrást – magyarázta. 

Játszótér és okospad 

A tér rekonstrukciója TOP pluszos pályázatból valósul meg, már be is adták a 250 millió forint igényű pályázatot. A tervek szerint lesz itt majd új automata öntözőrendszer, játszótér trambulinnal, pihenő-találkozóhely fiataloknak okospaddal, ami indukciós technikával tölti az okostelefonokat. A parkolóhelyek is új arculatot kapnak, a most még ott megforduló buszok pedig a településen kívül létrehozott fordulóban tehetik majd ezt meg. – A munkálatok azonnal elkezdődhetnek, amint meg­­nyerjük a pályázatot, talán valamikor az ősszel – tette hozzá Nagy Attila Gyula. 

A népvándorlás idején is lakott volt

Üllés nagyközség Csongrád-Csanád megye Mórahalmi járásában. Környéke már a népvándorlás idején is lakott volt. 1949-ben az addig Kiskundorozsma határához tartozó településrész önálló községgé alakult Üllés néven.