A történelem ismétli önmagát

2022.02.25. 18:42

Rendhagyó történelemóra az Emlékpontban

Napjaink orosz-ukrán fegyveres konfliktusa is szóba került azon a rendhagyó történelemórán, amelyet Miklós Péter eszmetörténész tartott tegnap reggel az Emlékpontban.

T. Sz.

A megosztott világ – a kommunista térfél címmel tartott rendhagyó történelemórát Miklós Péter eszmetörténész, címzetes egyetemi tanár a Emlékpontban, a Németh László Gimnázium és Általános Iskola egyik osztályának. Napjaink orosz-ukrán fegyveres konfliktusa is szóba került az előadáson. 

 

A konfliktus mögött

– A megosztott világról, annak is a kommunista Szovjetunió befolyása alatti keleti térfele helyzetét választottam előadásom témájaként, megismertetve a diákokkal a kommunizmus geopolitikai megközelítését. Sajnos, jelenleg egy részben etnikai alapú, részben pedig gazdasági erőforrások menti konfliktus zajlik a posztszovjet szférában, a Szovjetunió egykori vezető hatalma, Oroszország és az egykori tagállam, Ukrajna között – mondta Miklós Péter eszmetörténész, címzetes egyetemi tanár lapunknak előadása apropóján. Hozzátette: a történelem lényegében ismétli önmagát, hiszen katonai fegyveres konfliktusok véletlenül soha nem törnek ki. 

– Tudjuk, hogy az I. világháborút kirobbantó szarajevói merénylet mögött több évtizedes feszültség lappangott. Tudjuk, hogy a II. világháború kirobbantása a náci Németországot terheli. Ezeket a hadi konfliktusokat a gazdasági erőforrásokért, bányavidékek, nyersanyagforrások, erdők, tengerre való kijutás, kereskedelmi utak megszerzéséért vívták. Nincs ez másként napjainkban sem – hangsúlyozta Miklós Péter. 

 

Köztes európai lét

 

– A közép-európai térség sajátossága, hogy mindig két nagyhatalom befolyása alatt kellett önmagát meghatároznia. Először a Német-Római, illetve a Bizánci Birodalom, majd a Habsburg Birodalom és az iszlám török állam, később Németország, valamint Oroszország között kellett választani. Ma sincs ez másként. A köztes-európai lét problémája, hogy az orosz és a német gazdasági és kulturális térben hogyan tudja elhelyezni magát – hangsúlyozta Miklós Péter. 

– Oroszország érdekei a 16. századtól egészen I. Péter, II. Katalin, I. Miklós, Sztálin, majd Putyin időszakáig változatlanok. Nagyjából ugyanazon törekvéseket fogalmazza meg az aktuális vezetés: minél nagyobb tengeri területre kijutni és minél jelentősebb részt vállalni a nemzetközi kereskedelmi áramlási utak használatából. Az egyik ilyen, háromszáz éve szinte folyamatos törekvés a kijutás a Földközi-tengerre, hogy beágyazódjanak a mediterráneum kereskedelmi struktúrájába – fogalmazott. 

 

Emberi természet

 

Elhangzott, Szophoklész drámái és napjaink közösségi fórumainak hozzászólásait megfigyelve látható, hogy az emberi természet nagyjából változatlan. Ami ebben a konfliktusban egyértelműen látszik, hogy Oroszország kevés vérveszteséggel járó összecsapásokat szeretne és hogy a rá veszélyt jelentő stratégiai pontokat támadja, illetve a válaszcsapásra alkalmas infokommunikációs eszközöket, katonai berendezéseket akarja megsemmisíteni. Vélhetően nem Ukrajna megszállása a cél, hanem az Oroszország által elismert Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, és az ott élő orosz többség etnikai védelme. De a végső cél azért mégiscsak a szénbányák és gazdasági erőforrások megszerzése. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában