Erdősávokat telepítenének a szántók közé

Szegedi környezetvédelmi civil szervezetek elemezték csütörtökön az EU új Zöld Megállapodásának részleteit. Megyénk kapcsán az erdősítésről fogalmaztak meg javaslatokat. 

Konferencia Európa jövőjéről címmel szervezett online és személyes beszélgetéssorozatot a Csongrád-Csanád megyei Civil Közösségi Központ. Március 2-án helyi civil természetvédelmi szervezetek járták körbe a központban az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseit, és javaslatokat is megfogalmaztak.  A központ szakmai vezetője, Lukács László köszöntője után Csehó Gábor, a Csermely Környezetvédelmi Egyesület elnöke foglalta össze a célkitűzéseket és az azokkal járó kérdéseket. A beszélgetésen részt vett Bojtos Ferenc, a szegedi CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője, Tokody Béla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád-Csanád Megyei Csoportjának titkára és Tóth Imre, a GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület vezetője. 

Ahogy Csehó Gábor összefoglalójából kiderült, a megállapodás célkitűzései közül a legfontosabb számunkra a biodiverzitás védelme. Ennek érdekében az Európai Unió területének 30 százalékát tervezik védetté tenni, 30 százalékos erdősültséget kívánnak létrehozni. Nagy hangsúlyt helyeznek a beporzók védelmére is. A szakértő arról is beszélt, hogy az EU 2050-re kíván klímasemlegessé válni. A zöld biodiverzitás stratégiához a keretirányelvek mellett támogatásokat is rendelt az EU, többnyire LIFE projekteken keresztül. 

Megyénkben hangsúlyos az erdősítés és a vízháztartás problémája. Az erdősítés kapcsán kiemelték a résztvevők: nem mindenütt kívánatos az erdőtelepítés, ilyenek a szikes, gyepes területek. Az Európában különlegességnek számító szikes élőhelyeket a klímaváltozás okozta aszály és egyenlőtlen csapadékeloszlás is fenyegeti. Az Alföldön – amelyet a monokultúrás növénytermesztés erősen érint – a táblák méretének lehatárolásával, mezővédő erdősávok telepítésével lenne célszerű feloldani az alacsony erdősültséget. Ezek ökológiai folyosóként működnének, kedvezően hatnának az állatvilágra, a mikroklímára. Megelőznék a kiszáradást is, amennyiben őshonos, tájegységre jellemző, pozitív vízháztartású, a talaj nedvességtartalmát növelő, elegyes életközösségeket alakítanának ki.