Kívülről megújult a nagyéri templom

 Az elmúlt 113 évben sok szép időszakot is megélt templomunk, de látott hanyatlást is, Trianon és a két világégés veszteségét. Elődeink azonban akkor is azt mondták, „Itt akarunk élni!” Mi is tesszük a dolgunkat, építünk, fejlesztünk 

– mondta Lőrincz Tibor, Nagyér polgármestere.

Lázár János országgyűlési képviselő, építési és beruházási miniszter hangsúlyozta, a templom az összefogás és az összetartozás szimbóluma is.

 A protestantizmus, kálvinizmus a világban képes kilépni a templom ajtaján. Mi ugyan Magyarországon kisebbségben lévő vallási közösség vagyunk, de a magyar protestantizmus az elmúlt 300 esztendőben az országnak nemcsak a múltjához járult hozzá, hanem megalapozta a jövőjét is. A hazai református közösség mindig építeni akart valamit, templomot, falut, várost, közösséget és országot. Örülök, hogy ezt az országot és ezt a falut a nagyériekkel együtt én is építhetem 

– emelte ki Lázár János.

 A falu és a református gyülekezet egyidős. Az ide költöző református dombegyházi telepesek 1843. április 24-én, Szent György napján írták alá a kincstárral a szerződést 

– mondta előadásában Körmendi János, Nagyér díszpolgára. Az első, vert falú, nádtetős templom majdnem akkora volt, mint a jelenlegi. 1906-ban életveszélyes lett, világossá vált, hogy új, téglafalú templomra lenne szükség.

 Küldöttség indult Darányi Ignác földművelésügyi miniszterhez, aki 60 ezer koronát utalt ki segélyként. Az új templomban 1909 márciusában tartották az első istentiszteletet 

– tudtuk meg Körmendi Jánostól.

Major Istvánné, a gyülekezet lelkésze hangsúlyozta, igazi csoda, hogy megújulhatott a templom. Először elutasították a pályázatukat, ekkor Lázár János országgyűlési képviselőhöz fordultak segítségért.

 Jött az értesítés, hogy mégis kaptunk forrást. Az elnyert 15 millió forint addigra azonban kevés lett a munkálatok elvégzésére. Újból Lázár Jánoshoz fordultunk, akinek közbenjárására a ménesbirtok 6 millió forint támogatást nyújtott 

- mondta a lelkész. Közben kiderült, nagyon sok munkára lenne még szükség, amiben az önkormányzat segített. Major Istvánné a közmunkásokat név szerint is felsorolta.

A hálaadó istentiszteleten igét hirdetett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, esperesi köszöntést és igei áldást mondott Juhász András, a Csongrád-Csanádi Református Egyházmegye esperese.