A munka világát is átformálja a mesterséges intelligencia

Kiknek marad meg a munkája, mely szakmák vagy állások tűnhetnek el a „telefonközpontos kisasszony” analógiájára, hogyan hathat a mesterséges intelligencia fejlődése a jövő munkahelyeire? Többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szegedi képzési központjának szerdai eseményén Majó-Petri Zoltán okleveles közgazdász, Tilesch György mesterséges intelligencia (MI) szakértő és Porkoláb Imre, az MCC Vezetőfejlesztő Innovációs Kutatóintézetének igazgatója.

A Somogyi-könyvtárban megtartott beszélgetésen szó volt például arról, hogy hamarosan megjelenhetnek olyan okos rendszerek, amelyek segítenek majd a pedagógusoknak a dolgozatok kijavításában, így nem kell majd papíron javítaniuk. Kínában már van dolgozatjavító 4 ezer iskolában, a szoftver egyébként minden olyan feladat ellátására képes, mint amit a tanárok végeznek, tehát tanítani is képes. Így Kínában hamarosan csakis mestertanárokra lesz szükség, akik a szoftvereket felügyelik.

A klasszikus könyvelők is szóba kerültek, hamarosan az ő munkájukat is átvehetik a mesterséges intelligenciával készült rendszerek, könyvvizsgálókra viszont az okos világban is szükség lesz. Figyelmeztettek, nem arról van szó, hogy a gépek teljesen elveszik majd a munkánkat és nem lesz fizetésünk, hiszen felügyelni biztosan kell majd ezeket, de az biztos, hogy a 40 órás munkahét átalakul majd, valamint elképzelhető az is, hogy nem lesz szükség kamionsofőrökre, mert átveszik a helyüket az önvezető kamionok.

Tilesch György szerint fontos, hogy megfelelő módon alkalmazzuk a támogatórendszereket, ne hagyjuk, hogy a döntés joga a gépnél legyen, csakis másodlagos véleményt mondjanak. Ha nem így teszünk, akkor úgy járhatunk, mint az az egyetem az Egyesült Királyságban, amely a koronavírus alatt egy okos rendszert alkalmazott a felvételiztetésre, ez pedig azokat helyezte előre, akik kisebb tanulócsoportokból, magániskolákból jelentkeztek, majd ebből nagy botrány lett.