A palotai Horváth Csabáné 20 év alatt 100 pár boldogságát alapozta meg

A vőfély a hagyományos lakodalmak egyik fontos szereplője: szervező, akinek ráadásul a jó hangulatról is gondoskodnia kell. A feladatot többnyire férfiak vállalják magukra – ezért is különleges ezen a poszton egy hölgyet, például a csanádpalotai Horváth Csabánét látni.

Szabó Imre

A környék egyetlen női vőfélye büszke arra, hogy a rigmusokat régi mesterektől tanulta. Fotó: Horváth Csabáné közösségi oldala

Csanádpalotán a falulakodalmak alkalmával szokás, hogy az ifjú pár a ceremónia után hintóval körbejárja a falut. Ilyenkor nekem is fel kell ülnöm a kocsira. Az azonban nem tűnt fel, hogy egyszer egy versenyhintót hoztak, aminek a felőlem lévő ülése szűk. Én mindenesetre belepréseltem magam, de egy óra alatt úgy belerázódtam, hogy a végén alig bírtam kiszállni

– mesélte el az egyik mosolyt fakasztó történetet Horváth Csabáné, ami vőfélykedése során megesett vele. Akkor persze inkább kényelmetlenül érezte magát, ma már azonban ő is jót nevet rajta, ahogyan az ott jelen lévő két-háromszáz ember is kacagott. Az eset is példázza: aki ilyen feladatot vállal magára, annak fel kell találnia magát a váratlan helyzetekben, és egy pillanatra sem zökkenhet ki lakodalmi szerepéből.
Száz pár boldogságaHorváth Csabáné, vagy ahogy a legtöbben, keresztnevén szólítják, Erika, éppen két évtizede lett vőfély.

Apátfalván nőttem fel. Ott a mai napig nagy hagyománya van a lakodalmaknak, nagyon sok vidám ceremóniát láttam gyerekkoromban. Volt, hogy egy nyáron tíz-tizenkettőn is részt vettem

– idézte fel a kezdeteket. Ott tetszett meg neki a vőfélyek munkája, és már akkor nagyon sok rigmust tanult meg tőlük. Később, Csanádpalotán, amikor a második falulakodalmast szervezték, nem találtak vőfélyt. Akkor kérték fel először erre a feladatra. Ennek már húsz éve, azóta minden palotai lakodalmason ő vezeti a násznépet, mi több, ennek híre ment, és igazi lagzikhoz is gyakran kérik fel. Nem számolta, de legalább száz pár boldogságához járult hozzá.

Nők ritkán vállalják a feladatot– A vőfélység hagyományosan férfimunka – mondja. Bár a násznép csak a vigadozást látja, valójában ez egy fizikailag is nagyon megerőltető munka, ami ráadásul sok éjszakázással is jár. Talán ezért nem szoktak rá hölgyek vállalkozni – vélekedett. Sokszor utazni is kell. Amikor arról kérdezzük, hol volt a legmesszebbi lakodalom, amin részt vett, Békés megyei települések nevét sorolja. Ő maga mindenesetre nem ismer női vőfélyt saját magán kívül. Az, hogy számára nem volt idegen a feladat, talán annak köszönhető, hogy eredetileg muzsikus.

EGY TANGÓHARMONIKÁVAL INDULT

Gyerekkoromban tangóharmonikával kezdtem, aztán az orgona lett a hangszerem, ma is főállású kántor vagyok. De a legközelebb a lakodalmas muzsika áll hozzám. A férjem is zenész volt, most pedig a lányommal játszok együtt bálokon, lakodalmakon. Nagyon büszke vagyok rá, akár egy utcai menetet is rá merek bízni. Amúgy konzervatóriumot is végzett szaxofon szakon

– dicsekedett. Hogy lesz-e őbelőle is vőfély? Ki tudja...

Megmaradt négy zsák krumpliA vőfély feladata, mint Erika összegezte, igen sokrétű: össze kell tartani a násznépet, gondoskodni kell a jó hangulatról.

Nem elég a rigmusokat elmondani. Sok a szervezési feladat, le kell vezetni az egész lakodalmat, meg kell szervezni a vacsorát, a menyasszonytáncot, de van teendő az egyházi és a polgári szertartás közben is –

sorolta. Egy makói sátoros lagzi alkalmával, mesélte, fél 8 körül, ahogy mindig, ellenőrizte, hogy áll a vacsora. Látta, hogy a leves és a pörkölt kész, de megakadt a szeme négy zsák burgonyán, amit elfejtettek megpucolni.

Hirtelenjében kerítenem kellett néhány asszonyt, akik ezt gyorsan megcsinálták, majd meg is főzték a krumplit. Közben odabent egy kicsit húztam az időt, hogy el lehessen készíteni az ételt

– idézett fel egy különleges alkalmat.

Együttérez a muzsikus kollégákkalMa már persze vőfély sincs minden lakodalomnál. Szerepüket egyre többször veszi át a ceremóniamester. Az utóbbi mindenütt hasonló módon irányítja az eseményeket, nem is feltétlenül ismeri az adott vi- dék hagyományait. Ő viszont, akárhová megy, mindenütt tájékozódik erről, és igyekszik ezeket feleleveníteni. Ami pedig a rigmusokat illeti, azokat olyan régi vőfélyektől tanulta, mint Kardos Imre, Ördög Ferenc és Szigeti József. Persze a szövegekhez ő maga is költ, a búcsúztató például ilyen nála.

És ma már játékelemeket is bele kell vinni a lakodalomba. Ez azért is jó, mert olyankor a zenekar is tud pihenni

– mondta, együttérezve a kollégákkal.