2023.04.13. 20:40
Izgalmas múltja van a csongrádi nomád tükörnek
Természettudományos módszerekkel vizsgálják a kutatók a Tari László Múzeum egyik ritkaságát. A Csongrádon előkerült késő szarmata kori nomád tükör összetételében tér el a korábban vizsgált daraboktól.
Természettudományos módszerekkel vizsgálták a nomád tükröt. Fotó: Tari László Múzeum
Ezerötszáz éve már egyáltalán nem számított ritkaságnak, ha tükörben vették szemügyre magukat a hölgyek. A pipereeszközök a halálba is elkísérték gazdáit, a Csongrádon felfedezett nomád tükör is egy késő szarmata kori temetkezés feltárása során bukkant elő.
2002-ben csatornázási munkák folytak a városban, ennek során a Berzsenyi utcában az úttest közepén bukkantak a 4. század végi – 5. század eleji temetkezésre. Szabó János József feltárásán egy edény, egy kés és három gyöngy társaságában került elő a tükör. Ez akkoriban már nem számított luxuscikknek, az ókori Kínában vagy Egyiptomban például már sokkal régebben használtak bronz tükröket. A most bemutatott típus a népvándorláskor időszakában a hunok vándorlásával összefüggésben terjedt el igen nagy területen a Kaukázustól a mai Németországig. Elmondható, hogy mindig női vagy gyermek temetkezésekben találtak csak ilyen pipereeszközt. A csongrádi darab törött, de ennek nem sérülésből eredő, hanem rituális oka lehet, a másik darabja nem is volt a sírban
– magyarázta Borsódi Martin, a Tari László Múzeum régésze. Mint a régész elmondta, a 2002-ben előkerült leleteket Szentesen restaurálták, onnan pedig csak tavaly, 20 év után kerültek vissza a csongrádi múzeumba.
A nomád tükröt most egy készülő tudományos projekthez kapcsolódóan is megvizsgálták természettudományos módszerekkel. A vizsgálatot az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének munkatársai, Bajnóczi Bernadett, Mozgai Viktória és Szabó Máté Zoltán végezték.
Borsódi Martin közölte, hordozható röntgenfluoreszcens spektrométer és pásztázó elektronmikroszkóp segítségével annak próbáltak utánajárni, hogy vajon milyen kémiai összetételű a tükör, valamint a fém szövetének elemzésével készítéstechnikai kérdésekre is választ kerestek.
Ez az első alkalom, hogy modern eszközökkel vizsgáltak meg tükröket. A csongrádi a negyedik, amit tanulmányoztak, de ez teljesen különbözik a többitől összetételében
– emelte ki a régész.
A vizsgálatok lezárultával a késő szarmata kori tükör visszatér majd a Tari László Múzeumba, ahol a készülő állandó kiállításban kap majd helyet.
