Összegyűltek a juhászok Hódmezővásárhelyen

– Korábban juhászverseny kapcsolódott a naphoz, később ez alakult át juhásztalálkozóvá. Programunkon az érdeklődők többek között népies ételeket ismerhettek meg. Főzőversenyt is szerveztünk, amit kóstolás követett. A külföldi hallgatóink is főztek, saját országuk népszerű ételeivel készültek, ugyancsak birkahúsból – tudtuk meg Mikó Edittől, a mezőgazdasági kar dékánjától.

A programon a juhászattal kapcsolatos népi hagyományokat elevenítettek fel, a gyerekeknek pedig rajzversenyt szerveztek. Kézi birkanyírást is láthattak az érdeklődők.

Kezd magához térni az ágazat

– A tavalyi hatalmas aszály után kezd éledezni az ágazatunk. A szálastakarmány hiánycikk lett, a gabonaárak pedig nagyon magasak voltak, legeltetni nem lehetett, mert a legelők is kiszáradtak. Mindezek igencsak rányomták bélyegüket az elmúlt évünkre. Szerencsére a tél és a kora tavasz már kegyes volt hozzánk. Mostanra kezd mindenki magához térni a sokkból – mondta Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója, akitől megtudtuk, a gabonaárak most már lefelé mennek. Reméli, a tápárakban is pozitív fordulat áll be.

8200 juhtartó, 1000 kecsketartó

Tavaly mintegy 25 ezerrel csökkent a hazai juhállomány, a juhtartók száma azonban ennek ellenére is 2-300-zal növekedett. Magyarországon körülbelül 8000-8200 juhtartó tart mintegy 830 ezer felnőtt, nőivarú anyajuhot. Amikor 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakoztunk, akkor még 1 millió 140 ezer juhunk volt, vagyis jelentős csökkenés következett be nem egészen két évtized alatt. A kecsketartók száma 1000 körüli, akik 30 ezer anyakecskével rendelkeznek.

– A két faj esetében óriási az eltérés. A kecsketartás szinte már hobbiszintű, saját, vagy a közvetlen környezet ellátására szolgál. A juhtenyésztés meghatározóbb mértékű, nagyobb területeket használunk és nagyobb a piaci lehetőségünk is.

Több lett a kis létszámú tenyészet

Hajduk Péter a piaccal kapcsolatban elmondta, ezen a területen nincs probléma, a bárányértékesítés folyamatos, megfelelő a kereslet és az árak is jók.

– Bízunk benne, hogy ha idén az időjárás is kegyes lesz hozzánk, kedvezőbb helyzetbe kerül az ágazat, mint tavaly volt – említette meg.

Azt is megtudtuk, több lett a kis létszámú, kevesebb a nagyobb létszámú tenyészet, ami a termékkibocsátás szempontjából nem ideális. Egységesebb, jobb minőségű bárányt tudnának nevelni, ha a nagyobb tenyészetek lennének túlsúlyban.

– Sokan kiegészítő keresetként, vagy éppen nyugdíj mellett tartanak juhokat. A szakmaközi szervezettel közösen sokat beszélgetünk erről az ágazat képviselőivel, de mindenki maga tudja eldönteni, hogy mire van lehetősége és mi éri meg neki – mondta Hajduk Péter, aki arról is beszélt, hogy az új támogatási rendszer a juhágazat szempontjából kifejezetten kedvező. Mind a legelőtámogatások, mind pedig az állat alapú támogatások esetében jobb helyzetbe került az ágazat, mint korábban volt.