József, az Aranyembör

2023.06.25. 15:40

Égi Harmat a kisteleki katolikus közösségen – Fotók

A kistelekieknek nem kell bemutatni Harmat József hitoktatót és kántort. Ahogy fogalmazott, az ő családja édesanyján és testvére szerettein kívül az egyház. Szinte minden idejét a Szent István Király katolikus templomban tölti, része a közösségnek, a tehetséges hittanosokra építve előadásokat szervez, legutóbb anyák napjára, de nagy sikert aratott betlehemes produkciójuk is. Ő az Aranyembörünk.

Imre Péter

Harmat József szinte minden napját a templomban tölti, az egyházi családhoz tartozik – vallja. Fotó: Imre Péter

Isten egész életemben küldte hozzám az angyalokat emberek képében, akiktől hitet kaptam, elkötelezettséget nyertem

 – kezdte beszélgetésünket az ötdiplomás, 54 éves Harmat József kisteleki hitoktató és kántor. Azzal folytatta, hogy a szegedi tanárképző főiskolán egyszer vallási témát kellett kidolgozniuk, ő kiült a Széchenyi térre, ott kérdezgette az embereket. 

Sok az aratnivaló
 

Utána elmentem a dómba szentmisére, már az orgona hangja eltöltött rezgéssel, szinte felemelt. Majd elhangzott a prédikációban, hogy „sok az aratnivaló és kevés a munkás”, úgy éreztem, a pap hozzám beszél, és mintha valami egyfolytában emelne fel. Azt vettem észre, hogy sírok. Örömömben. Megérintett valami, vagy inkább Valaki. Az albérletembe gyalog mentem haza, kellett a friss levegő

 – mesélte József. Írására a tanár azt mondta, több mint egyszerű dolgozat, és felolvasta a többieknek. 
Több meghatározó pedagógus akadt az életében: az általánosban Balogh Irén az alsóban volt énektanára, Balogh Lászlóné Marika a felső tagozatban, Kreuter Vilmosné Ilike a főiskolán, a JGYTF-en oktatta, Molnár István pedig 6 éves korától tanította zongorázni. Felfigyeltek jó hangjára, zenei érzékére, és azt mondták, énektanár lesz belőle. Igazuk lett, szerzett ének–matek szakos diplomát, de zenei talentumát inkább a hittanosoknál és a templomban kántorként kamatoztatja.


Hittan

Amikor a 2020-ban elhunyt piarista plébános, Seidl Ambrus Kistelekre került, rögtön felfedezte a lehetőséget Harmat Józsefben: látta a szentmiséken, hallotta énekelni – a karzaton az orgona mellett állt –, tapasztalta elkötelezettségét. Igazából még nem is ismerte, mégis azt mondta neki, próbálja ki a hittanoktatást. Az akkori II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában osztályfőnökként kezdte hittanra okítani a gyerekeket, és ez folytatódott Laczkó Ferenc idejében, szinte már csak ez töltötte ki tanítási idejét. 

Ekkor iratkoztam be a teológiára, nem akartam tovább amatőrként, egyszerű hívőként folytatni, és formálni a diákok világlátását. Még Ferenc atya idején végeztem

 – közölte Harmat József. Akkoriban került el Kistelekről az addigi kántor, így ez a feladat is rá várt, elvégezte a kántor–orgona szakot a Szegedi Hittudományi Főiskolán, ez lett az ötödik. oklevele. A jelenlegi plébános, Antal Imre is mindenben segíti, pártolja a jótékonysági akciókat, az előadásokat és az egyéb rendezvényeket. Harmat József a városi események szervezésében is szerepet vállal. 

Isten országa
 

Úgy éreztem, fontos vagyok, egyre többet tehetek Isten országáért. Részt vettem lelkigyakorlaton, amit Gyulay Endre akkori megyés püspök tartott Ásotthalmon. Mindenkivel húzatott egy cetlit, amelyeken jelmondatok szerepeltek, amelyiket húztuk, az lett a miénk. Az enyém a „Ti adjatok nekik enni” lett, amit Jézus mondott tanítványainak, az apostoloknak. Krisztus ezzel a lelki táplálékra utalt, azt üzenve, többre vagyunk képesek, mint gondolnánk, mindig legyen erőnk, energiánk ahhoz, hogy adjunk magunkból és a hitből az embereknek

 – idézte fel József. A tehetséges fiatalokra is figyel, ahogy fogalmazott, „a bennük lévő szikrára nagyobb tüzet rakok”. 
Az adventi reggeleken vajas kenyérrel és szalámival várta, várja a szegényebb gyerkőcöket. Számára ezek a legszebb reggelek, és azt is bizonyítják, a testi táplálékból is lehet lelki, a kicsik és nagyobbak mosolyával és boldogságával. 

Fon­tos, hogy jóllakottan kezdjük a napot...

 – jegyezte meg, hozzátéve, a tanárok a lélek szolgái is. Elmondta: édesapja pék volt, enni adott az embereknek, édesanyja dajkaként a kicsik lelkét is ápolta, mesélt és dalolt nekik; persze otthon Józsefnek is, aki 4 éves koráig csak így tudott elaludni. 

Nem akartam...
 

 Igazából nem akartam hitoktató lenni, ének–matek szakos tanár akartam lenni. De így alakult, nem bánom, és bőven találok magamnak elfoglaltságot. Előfordul, hogy megkérdezik: sokat dolgozok, mennyi pénzt kapok? Ugye nagyon jól keresek? Azt válaszolom: olyan sokat, hogy Isten pénze sem elég. Ingyen, szeretetből és hitből csinálom. Mindenben partnerek a diákjaim, sőt többször kezdeményeznek, ötletelnek, például a legutóbbi győztes betlehemesünk mobiltelefonos témáját is ők találták ki. Ami azt tanította, azért, mert valami régi, még nem elavult, nem rossz

 – mondta a kántor és hitoktató, aki igazi, embereket formáló tanárrá lett. 

Ott taníthatok, ahol születtem, de Jézus nélkül senki vagyok

 – fogalmazott. 

Egy nap

Reggel fél 6-kor kel, kisvártatva a templomban imádkozik Jézus Krisztushoz, megnézi a beosztását, hittanórák, temetés, mise, és délután is jönnek az Isten lakával kapcsolatos teendők, például aktuális pá­lyázatok keresése, amelyekkel támogatás nyerhető a programokra.  

Tulajdonképpen a templomban élek

 – közölte. Természetesen van otthona, ahová hazatér: édesanyjával és testvére családjával él együtt, szeretik a főztjét, süteményeit, kertjében ezer tulipán és több rózsatő várja még haza. Ezek gondozása kapcsolja ki, „az a nyugalom helye, minden aznapi rossz kimosódik belőlem, harmóniában vagyok a Jóistennel”.

Akadnak, akik megkérdezik, van-e gyerekem. Azt felelem, 236, ennyi hittanost bíztak rám a szülők

 – mondta. 

Köszönjük, tanár úr!
 

A család nagyon fontos, vallom: család nélkül nem lehet hitre nevelni, mert az első számú hitoktató a szülő. Öröm, hogy a gyerekek nem kerülik a templomot, sőt szívesen jönnek, és segítenek takarítani, rendet rakni. Soha nem vagyok egyedül, ha meglátják az épület oldalának támasztva a drótszamaramat, bejönnek (kipróbáltuk, és működött, a szerk.). Ha az utcán találkozunk – általában biciklivel közlekedek –, a szülőkkel együtt köszönnek és kiabálják egy-egy előadás után: köszönjük, tanár úr! En­­nél több nekem nem kell...

 – mondta elérzékenyülve, majd csendbe burkolózva az egyik templomi padban ülve Harmat József. 
 

Harmat József szinte minden napját a templomban tölti, az egyházi családhoz tartozik – vallja. 
Fotók: Imre Péter

A különböző egyházi és városi rendezvényeken is játszik és énekel.
 

Egyesületek

Több katolikus közösség is jól működik Kisteleken, ilyen például a Hiszek (Hittanos Szülők Egyesületének Közössége), a Kobak (Keresztény Oktatásért Barátok Köre), a KIK (Keresztény Ifjak Közössége), valamint a Glória Gyermekkórus, a Rózsafüzér Társulat és a Ministráns Közösség. 


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában