Sok kérdést felvet a vízlépcső ügye

A civilek sokszor már csak akkor szembesülnek a következményekkel, amikor a beruházások lezárultak. Azzal a céllal szervezték a szegedi aHang aktivistái a szerdai lakossági fórumot Csongrádon, hogy a vízlépcső ügyében tájékozottabb legyen a lakosság, hiszen a városban és környékén élőket foglalkoztatja a téma. Ez látszott is, hiszen a helyszínül szolgáló könyvtár szűknek bizonyult ezen a délutánon, de az intézmény Facebook-oldalán élőben közvetítették a fórumot, és utólag is megtekinthető.

A fórum egyik szakértő előadója, Keve Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemi docense, tanszékvezetője szerint a duzzasztás a vizek hasznosításának egyik lehetősége, következményeit taglalva elhangzott tőle: vízrendszereket lehet így összekötni, valamint a vízenergiát nyerhetünk vele. Hátrányai is vannak, például megváltozik a hordalékforgalom jellege, átalakulnak a vízminőségi-élettérbeli feltételek.

Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője előadásában azt magyarázta, a duzzasztott térben megemelkedik a kisvizek szintje, a mellékfolyók is jól járhatóak, ez kihat az élővilágra, a mikroklímára is, hűti a környezetet is. De jó-e a városnak, ha megemelkedik a vízszint? A szakember úgy látja, aszály idején az jól jöhet. Ha Csongrád felett, vagyis a strand felett építik meg a duzzasztót, a homokzátony gyorsan eltűnik mjad, az árvizek elmaradnak a klímaváltozás miatt. Ha Csongrád alatt épül meg, a zátony víz alá kerül, de mederkitöltő víz teremthet új lehetőségeket, mesterséges homokstrandokat hoznak létre.

Király András, a WWF Magyarország részéről elmondta, az Alföld jelentős része aszályos, és belvíz és árvíz által is veszélyeztetett. A lehetséges megoldások között van a duzzasztás. Erről említette, ha folyóból tavat csinálunk, lelassul a folyó, lerakja hordalékát, ami ökológiai veszteséghez, fajok eltűnéséhez vezethet. Attól jelentősen több vizünk nem lesz, ha egy helyen felduzzasztjuk a vizet, nem jelentene megoldást az egész Alföld szárasodására.

A fórum további részében a hallgatóság részéről elhangzott, a város várta a vízlépcsőt, mert kitörési pont lehetett volna. Összekötő út lehetne Csongrád-Csanád nyugati fele és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye keleti fele között, jegyezte meg egy hozzászóló.

A csongrádi lokálpatrióták ellenében egy hódmezővásárhelyi tájépítész és gazdálkodó „ünneprontóként” elmondta, 25 éve ment rá az életéből, hogy a Kéktói öblözetben egy családi gazdaságot építsen. Azonban nincsen az állatainak legelője az egykori tiszai folyómederben. Őt hidegen hagyja a homokpad sorsa, a Dél-Alföld vízellátásának kérdéséről kellene beszélnünk, és azt hangsúlyozta, hogy az utolsó pillanatban vagyunk. Egy szintén nem helybeli férfi szerint az élővilág oldaláról kellene rávilágítani a problémára, hogy mi lesz a sorsa a tiszavirágnak.

A hozzászólásokból kiderült, a víz megtartása közös cél és érdek. A Környezet -és Természetvédők Csongrád Városi Egyesületének egyik tagja úgy gondolja, prioritást kell találni, mert sok ember fejében az van, hogy itt majd áramtermelés lesz, egy második Tisza-tó, meg szeretnénk a talajvizet és az öntözővizet stabilizálni, azonban a mederbevágódás és ezzel párhuzamosan a mentett oldalon és a hullámtérben is jelentkező talajsüllyedés az igazi gond.