Városszéli rejtett kincsek nyomában – Galéria

A Bajai úton autózva a városból kifelé, a vasúti átjárón áthajtva, az első lehetőségnél balra lefordulva – még a rendészeti iskola előtt–, majd néhány száz métert haladva egy elhagyatott úton, csodálatos tóvilág tárulkozik elénk, ha balra nézünk. Igazi rejtett csodái a városnak ezek a tavak, amelyek annak idején a szomszédos területen elhelyezkedett téglagyárhoz kapcsolódóan jöttek létre, kubikgödrök alakultak ki, ahogy kitermelték az agyagot a téglagyártáshoz. 

Különleges neveket kaptak 

Éppen ezért nem meglepő, hogy a látogatható öt tó közül a legnagyobb a Keramit-tó nevet kapta. A mellette elhelyezkedőnek Tejes-tó lett a neve, talán az opálos színe miatt kaphatta ezt, de pontos információt nem találni és kapni róla a városban. 
A Tejes mellett a Temető-tó tűnik fel, ha a református temető felé vesszük az irányt, ez a sírhelyek közelsége miatt kapta a nevét, míg a Tejes-tó másik oldalán helyezkedő a Gumis nevet kapta, amely abból ered, hogy a fenekén még ma is több száz darab gumiabroncs található. Ezeket több évtizeddel ezelőtt nagyobb cégek hordták ide, akkoriban még nem volt lehetőség az újrahasznosításra, így a kidobás helyett „jobb ötletnek” gondolták, ha egy kupacba hordják. 
Az ötödik, látogatható tó nem kapott nevet, viszont név nélkül is rendkívül szép látványt nyújt a város zajából kiszakadva.
 

Látványosságokban gazdag terület
 
Csak az arra közlekedő pesti gyors zavarja meg időnként a nyugalmat, amelyet a tavak és a vízközeli természet nyújt. Túrázás közben nagyon fontos ügyelni arra, hogy érkezik-e a vonat, hiszen a tavak között halad a vasútvonal. Ennek ellenére mindenképp érdemes arra kirándulni, hiszen több érdekességnek is szemtanúi lehetnek az arra járók. 
Ilyen a Gumis-tó közepén lévő sziget, amelyen egy hidegháborús bunker helyezkedik el, azonban ez jóval több, mint egy lövészhely, több helyiségből állt, hasonlóan a Maty-ér partján lévő bunkerhez. Érdekes, ahogyan körbebányászták és tó létesült körülötte. Többször víz alá került, így már leromlott állapotban van. 
Egyébként a Keramit-tóba is benyúlik egy félsziget a nádfal körülölelésével, sőt még néhány stég is található rajta azokból, amelyeket az 1990-es években létesítettek oda, viszont a vízszint csökkenése miatt már körülbelül 3 méter magasan vannak a tóhoz ké­pest. De ha továbbmegyünk, akkor láthatunk egy dombot is, amelyen keresztül egy leszakadt pallósorhoz jutunk, és ha az utunkat folytatjuk ezen a vonalon, akkor egy kilátójellegű építményt fedezhetünk fel a tóba benyúlóan. 
Mint azt már jeleztük, érdemes nyitott szemmel járni a vasútvonalnál, már csak azért is, mert még mindig ott áll az egykori fiumei vasút hídjának maradványa. A második világháború előtt ugyanis a vasút felett közút haladt át, vélhetően egy bombatámadás vetett véget ennek. 

Érdekes halfaunával rendelkeznek 

A tavak a város tulajdonában vannak, viszont az 1980-as évek óta a Herman Ottó Horgász­egyesület kezelésében áll. Az úgynevezett Keramit téglagyári tórendszer kapcsán Kemény Andrást, az egyesület elnökét is megkérdeztük, így tudtuk meg például azt, hogy a tavakban ponty, amur, harcsa, csuka, süllő és ezüstkárász él, valamint keszegfélék is megtalálhatóak benne. Sőt, a korábbi években a compó és a széles kárász visszatelepítéséért is tett az egyesület, így tiltották a horgászok számára ezen halfajok hazavitelét, azonban valamilyen okból nem szaporodott el a compó és a széles kárász a tavakban.
 
Kemény András beszámolt arról is, hogy jelentős vízhiánnyal küzdenek a Keramitok kapcsán, hiszen hiába volt jóval csapadékosabb az idei nyár a tavalyihoz képest, a föld magába szívta a vizet. Nagyon csapadékos idő esetén egyébként a Keramit-tóba tudnak vizet juttatni, a többinél már évek óta nem tudták pótolni a vízhiányt, ennek többek között anyagi oka van, hiszen míg a halgazdaságok ingyen kapják a vizet, addig az olyan egyesületeknek, amelyek sporthorgászattal foglalkoznak, fizetni kell érte.
 
A vízszint csökkenése mellett egyébként a vízminőség is problémás, magas a pH-értéke a tavaknak, 9,2 és 9,6 közé tehető, a lúgosságot a sárga agyag okozza többek között. Egyébként a vízvisszapótlással kezelni tudnák valamennyire ezt a gondot. 

Az elnök szerint a vízszint csökkenése miatt a horgászok száma is kevesebb. Most körülbelül négy tucat jár oda, hogy hódoljon a hobbijának, de a haltelepítések után valamivel többen szok­­tak botot ragadni ott. 

Kemény András kitért arra is, hogy az 1980-as években egy kopár, agyagos terület volt a tavak környéke, az egyesület fásított, füvesített és telepített növényeket oda. Az elnök szerint jó lenne látni, hogy a városnak milyen koncepciója van a tavakat illetően, úgy véli, érdemes lenne fejleszteni a területet, és rekreációs, kikapcsolódásra alkalmas környezetté tenni a tórendszer környékét, hiszen lenne rá igény. 
 

A 2000-es évek elején bezárt téglagyárnak köszönhetően gazdagodott tavakkal Szeged. 
Fotók: Gémes Sándor

A tavakban ponty, amur, harcsa, csuka, süllő és ezüstkárász él, valamint keszegfélék is megtalálhatóak benne.

Gém pihen egy abroncson. Egyébként pontyok, amurok, harcsák, süllők és keszegfélék otthona a tórendszer.
 

A Gumis-tó közepén még ma is látható a hidegháborús bunker maradványa.
 

A város tulajdonában állnak a tavak.