Csongrád-Csanádban is hemzsegnek a mezei pockok

Óriási károkat okoznak a gazdáknak a mezei pockok, amelyek főleg a szántókon és a gyümölcsösökben jelennek meg. Jelentős kárt okoznak a kalászosokban, a kapásnövényekben és a lucernásokban is. Ez az oka annak, hogy Csongrád-Csanádban is túlszaporodott a mezei pocok, csakúgy mint Békésben, Bács-Kiskunban, Baranyában és Tolnában. Ezekben a vármegyékben a legnagyobb ugyanis az őszi búza vetésterülete.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatására hivatkozva az Agrárszektor azt írja: a mezei pocok előfordulása kiemelten a Kárpát-medencében jellemző, azon belül is az ország déli vármegyéiben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közlése szerint a termelői jelzések alapján egyes helyeken 60-100 százalékos pusztítást hagynak maguk mögött a rágcsálók.

A mezei pocok esetében néhány évente gradáció, azaz túlszaporodás jelentkezik. A Nébih tájékoztatása szerint a kártevő népessége számos vármegyében közelít a 2014. évben tapasztaltakhoz. Akkor különösen nagy egyedszámban jelent meg szántóterületeinken, gyümölcsösökben és erdészetekben, ezenfelül jelentős gazdasági kárt okozott kalászosokban, kapásnövényekben, lucernásokban az ország déli és középső vármegyéiben.

A kártevő legutóbbi tömegszaporodása 2020 őszén volt hazánkban. A rágcsálónépesség növekedéséhez a kártevő számára kedvező időjáráson (meleg, száraz, csapadékszegény nyár vége és ősz) kívül az a gyakorlat is hozzájárult, hogy a termelők egyre nagyobb területen választják a környezetkímélő talajvédelmi eljárásokat, így például a forgatás nélküli talajművelést – közölte a hatóság.

Az enyhébb telek miatt évről évre egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gazdálkodóknak a mezei pocok elleni védekezésre. Ennek a rágcsálónak is van természetes ellensége, ilyenek például a különböző ragadozó madarak, mint az egerészölyv, a vércsék, a varjak vagy a gólya, valamint a ragadozó kisemlősök, a róka, az aranysakál, a nyest, illetve a menyét. Ugyanakkor a természetes populációszabályozás a gradáció szakaszában már nem elégséges. Ilyen esetben a termesztett növények megvédése érdekében más lehetőséget, nem természetes módszert szükséges alkalmazni a mezeipocok-népesség és a kártétel csökkentése céljából – közölte a Nébih.