2023.10.18. 16:20
Dávid Katalin érméje is felkerült a templomkapura – Két diktatúra alatt is mentette az üldözötteket
A náci elnyomás idején a zsidókat, a kommunista érában az üldözött keresztényeket és papokat mentette Dávid Katalin művészettörténész, aki szeptember 22-én százéves korában hunyt el. Emlékét vasárnap óta érme őrzi szülővárosában, a tarjánvárosi templom kapuján.
Fotó: Zólyomi Norbert
Kis panteonként emlegetik a hívek a Szeged-tarjánvárosi Szent Gellért templom kapuját, mivel azon 57 szegedi híresség érméje található egy szőlőfürt formába rendezve.
A vasárnap esti szentmisén emlékezett meg Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök a szeptember 22-én elhunyt Dávid Katalin életéről, akinek érme Benyik György plébános kezdeményezésére felkerült a templom kapujára. A több mint kétszáz hívő jelenlétében celebrált mise előtt a templomban levetítették a szegedi származású, örmény gyökerekkel rendelkező tudós-művészettörténész interjú filmjét.
A megemlékező szentmisét Gyulay Endre nyugalmazott püspök celebrálta – Fotó: Zólyomi Norbert
Gyulay Endre elsősorban nem művészettörténészként, hanem embermentőként méltatta Dávid Katalint, aki két diktatúra alatt is mentette az üldözötteket, a zsidókat a náci időszakban, az elnyomott keresztényeket és papokat a kommunista időszakban. Számos elbocsájtott paptanárt alkalmazott a dokumentációs központban latin nyelvtudásuk miatt.
A misén megemlékeztek a jelenleg dúló, izraeli háború áldozatairól is. Az érem leleplezési szertartásán megjelent a Szegedi Zsidó Hitközség vezetője, Kendrusz Attila is, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az izraeli háborúban nem csak zsidók, hanem más nemzetiségűek is áldozatul estek.
Zombori István történész laudációjában kiemelte, hogy Dávid Katalin a Trianon utáni Szeged szellemi légkörében nevelkedett, amikor Kolozsvárról sok professzor települt át Szegedre. Dávid Katalin ebben a környezetben nőtt fel, és lett az egyetem bölcsészkarán művészettörténész hallgató. Általa tisztelt tanárai voltak Kerényi Károly, Sík Sándor, Bálint Sándor, Mester János. Meghatározó volt számára a szegedi jezsuita rend, így lett harcos hirdetője a katolikus hitnek, és vett rész a katolikus ifjúsági mozgalomban, és a katolikus egyetemisták országos elnöke lett. Ekkor a zsidó mentés szegedi szervezője a jezsuita Izay Géza volt. A Dávid-család Szegeden az egyetem zsidó professzoraival is jó kapcsolatot ápolt: Sík Sándorral, Purjesz Bélával, Rusznyák Istvánnal, Kúp Bélával. 1944. június végén a család a közelgő front elől Budapestre költözött. Ekkor kapcsolódott be Dávid Katalin Budapesten az Angelo Rotta pápai nuncius és Raoul Wallenberg svéd diplomata vezetésével működő zsidómentő mozgalomba.
A Fritz Mihály által készített Dávid Katalin-érem arra figyelmezteti a templomunkba lépő keresztény hívőket, hogy ilyen tanúságtevők kötik össze a templomi közösséget a világgal, és ők azok, akik az egyház és a Isten jó hírét ápolták, ezért kell példaképeknek maradni számunkra is
– mondta el lapunknak Benyik György plébános.
