Ráfér a reform a kkv-szektorra – interjú Dr. Kőkuti Attilával - A jövő jelszava: termelékenységnövelés

A több mint 130 éves Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagjainak száma meghaladja az ezret, ezzel az ötödik legnagyobb kamaraként működik az országban. A megsüvegelendő mutatót szigorú program alapján sikerült elérniük, számolt be az eredményekről Dr. Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Delmagyar.hu

Kőkúti Attila ügyvezető igazgató. Fotó: Karnok Csaba

A vármegyei kamarai taglétszám növelése kiemelt cél és egyben eredmény is, és az is, hogy egyre több fiatal vállalkozót sikerült bevonni a vármegyei szervezetek legnagyobb társadalmi közösségébe. A fiatalok nyitottak a digitalizációra, az infotechnológiai újdonságokra, öröm nézni, mennyire hatékony munkát eredményez mindezek okos alkalmazása a cégek életében – fogalmazott az elnök. Mivel jelentős azon rendszerváltás körül alapított cégek száma, ahol a generációváltás van terítéken, e gyakran nehézkes folyamat segítsége a kamara részéről szükségszerű lépés.

Face to face kapcsolatépítés

A vállalatvezetők személyes felkeresése, a közvetlen kommunikáció hatékonynak bizonyul, ilyenkor mindig sikerül meggyőzően érvelni a kiváló információcsere-lehetőséggel és személyes üzleti kapcsolatok építésével kecsegtető kamarai rendezvények hasznosságáról. A legnagyobb éves rendezvényünk a Top 100 gazdasági konferencia, ahol a legkülönbözőbb szakmai berkek ismerhetik meg egymást, de a Vállalkozói Nap sikere is vitathatatlan. Ezekből az új és régi tagok, a nagy cégek egyaránt rengeteget profitálhatnak.

Segítettek hitelhez jutni

A rendkívül kedvezményes forrásokat és a vállalkozásoknak számos esetben döntő segítséget nyújtó Széchenyi-kártya Program népszerűsítése ugyancsak a feladatok között szerepelt; ezen a csatornán szintén sok új tag érkezett a Csongrád-Csanád vármegyei kamarába, amely egyébként kimagaslóan teljesített e programban. Dr. Kőkuti Attila kiemelte, a hitellehetőség feltételrendszerének csak a stabil, előremutató célokkal rendelkező, a szabályos működést is garantálni tudó cégek felelnek meg. Az elmúlt időszak jól mutatja, hogy azt a fiatal tagot, aki élni tudott e hitellehetőséggel, könnyebb volt a kamaránál marasztalni.

Gyors információáramlás

De más érvek is szólnak a kamara mellett! Elsőként a gyors, oda-vissza történő infóáramlást említette az elnök. Kiemelte a naprakész Facebook-posztokat, illetve online hírlevelet a tagok felé, amit máshol aligha kaphatnak meg a vállalkozások, például egy új rendelkezés bevezetése, gyakorlata kapcsán. Legutóbb a hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényi változásokra reagálva azonnal előadásokat szervezett tagjai számára. Komoly érv, hogy egy új törvény bevezetése előtt képes azonnal összegyűjteni a tagoktól a szakmai érveket, támpontokat, és eljuttatni az adott minisztérium felé.

Ezek is szép eredmények

A kamara sikerrel kezelte a fennálló katás anomáliák megoldását, részt vett a kamatstop és a hitelmoratórium kezelésében, a munkába járás költségtérítésének duplázása szintén kamarai javaslatra történt. A Szép-kártya átjárhatóságának növelésében – ugyancsak a válságos helyzet kezelésére – a kamara aktívan közreműködött. Az energiaválság idején kialakult lehetetlen energiaszerződési feltételek tompítása az újból kötött szerződéseknél még most is tart.

A kkv-szektorban roppant kiszolgáltatott helyzet alakult ki azzal, hogy a vállalkozások jelentős része nem végez önálló piaci tevékenységet, hanem a piac más szereplőitől függ, magyarán csak alvállalkozóként működik, ami válság idején kimondottan hátrányos helyzet. Ezeknél a cégeknél szükséges lenne olyan saját alkalmazotti kör létrehozása, amely megteremti a több lábon állás lehetőségét

– hangsúlyozta Dr. Kőkuti Attila.

Növelni a hatékonysági mutatót

A magyar vállalkozói szektor óriási feladat előtt áll. A jelenleg jellemző termelékenységet a legtöbb területen növelni kell. Fejlettebb nyugat-európai országok – azonos szektorban, termelésterületen működő cégei – adatainak összehasonlításakor az egy főre jutó árbevétel igen beszédes: például egy osztrák és egy magyar cég között 3–4-szeres különbség figyelhető meg – persze az osztrákok javára.

Minél hatékonyabban állítja elő a cég az árbevételét, annál jobb lesz az említett mutatója; erre alapozva jöhet a fejlesztés, beruházás, versenyképes bér. Muszáj lesz ebbe az irányba indulniuk a hazai cégeknek is, például egy önálló portfólió, szolgáltatási csomag kialakításával. Egyébként a termelékenység már belső szervezéssel is jól növelhető, fogalmazott az elnök, például a megrögzött szokások megváltoztatásával. Tehát nem feltétlenül áremeléssel kell reagálni az inflációra.

Multit végre!

Csongrád-Csanád vármegye a korábbi beruházási hullámokból ez idáig kimaradt, pedig nagyon hiányzik a térségből egy nagy multicég jelenléte. A kiváló egyetemmel rendelkező Szeged számára életbe vágó, hogy – az egészséges gazdasági egyensúly megteremtése érdekében – ipari lábat is növesszen magának. Egy multi megjelenése számos kedvező folyamatot – munkaerőpiaci fejlődést, a szolgáltatási szféra növekedését, versenyképes jövedelmet – indítana el a térségben. Hiába a Szegeden megszerzett diploma, ha a fiatal nem tud elhelyezkedni a városban vagy legalábbis a térségben, ezért inkább elköltözik. A munkaerőhiány pedig a legtöbb vármegyei céget érinti.

Béremelés termelékenységnöveléssel

A humán erőforrás hiánya csakis béremeléssel oldható fel, ez pedig termelékenységnövelés nélkül nem fog menni. Ezt a gazdasági környezet előbb-utóbb kikényszeríti a vállalkozásokból, nincs más kiút. Gyötrelmes és hosszú folyamat vár a cégekre, különösen a kkv-szektorra; számos népszerűtlen döntés meghozatala szükséges, és ebbe beletartozik a szabályos működés megvalósítása is, de ezzel a gazdaság is fehéríthető.

Dr. Kőkuti Attila cége sem tétlenkedve nézte a válság és a gazdasági válság okozta folyamatokat: a Tornádó kft. rögtön az év elején 15 százalékos béremelést hajtott végre, jelenleg újabb béremelés előtt állnak alkalmazottaik. Bár villamosenergia-szerződésük alapján egy ideig még a korábban leszerződött áron jutottak áramhoz, nem tétlenkedtek. Energetikai beruházásokat indítottak el: napelemparkot építettek ki, hőszigetelést végeznek. A Széchenyi-kártya egyes hitellehetőségeit a Tornádó kft. is kihasználta. Dr. Kőkuti Attila nem tagadja, hogy a közbeszerzéses megrendelések száma jelentősen megcsappant náluk, így előtérbe kerültek a magánvevők.

MI: megoldás a munkaerőhiányra?
A munkaerőhiány a robotizációval is orvosolható, nyilvánvaló, hogy a jövőben a mostaninál kevesebb, de nagyon hatékony munkaerőre lesz szükség. A napjainkban itt kopogtató mesterséges intelligenciától (MI) félni semmiképpen sem szabad, mondta az elnök, hiszen mint minden technikai fejlődés, csak előreviszi a világot, a hatékonyságnövelés remek módja lehet. Kár is lenne az MI az élet lassan minden területére történő betörését gátolni!

Céginfó:

Dr. Kőkuti Attila a 31 éves, 11 éve Hódmezővásárhelyen működő Tornádó International Kft. ügyvezetője. Három éve tölti be a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara elnöki posztját. A Magyarország vezető különleges járműfelépítmény gyártójaként ismert tervező-kivitelező vállalkozás – a vármegyei kereskedelmi és iparkamara önkéntes tagjaként – a versenyszektorban, illetve közbeszerzéseken keresztül profitál.