2023.11.08. 18:30
Fókuszban a kínai–magyar kapcsolatok – Galéria
Tíz évvel ezelőtt indult útnak a kínai nagystratégia, az Övezet és út kezdeményezés, más néven az Új Selyemút. Ennek apropóján rendezett kerekasztal beszélgetést a Szegedi Tudományegyetem a Móra Ferenc Múzeumban. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, és Zoltai Alexandra, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója egyebek mellett arról beszélgetett, hogy milyenek ma a magyar–kínai kapcsolatok, és hogy mi történt az elmúlt tíz évben a kezdeményezés elindítása óta.
Együttműködési megállapodást írtak alá az intézetek vezetői. Fotó: Karnok Csaba
A 21. században, a globalizáció elmélyülésével a regionális együttműködés egyre inkább a világgazdasági fejlődés egyik fontos hajtóereje lett. Kína 2013-ban javasolta az „Övezet és út”, más néven az Új Selyemút kezdeményezést, amelynek célja a közös fejlődés és együttműködés előmozdítása a selyemút gazdasági övezetben, a 21. századi tengeri selyemúton és más régiókban. Kína és Magyarország között régóta tartó partneri viszony áll fenn az új selyemút kapcsán. Az elmúlt évtizedben a két ország együttműködése kiterjedt az infrastruktúra kiépítésére, a kereskedelemre, befektetésekre, kultúrára, oktatásra és más területekre, széleskörű gazdasági és kulturális cserelehetőséget teremtve a két ország és az eurázsiai régió lakossága számára. Erről rendeztek kerekasztal beszélgetést szerdán a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
Fókuszban a kínai–magyar kapcsolatok– Galéria: Karnok Csaba
A beszélgetés előtt egy együttműködési megállapodást írtak alá az intézetek vezetői. Ezután az Eurázsia Központ igazgatója elmondta, hogy az a Kína, amelyet a híradásokból lehet ismerni, teljesen más, mint a valódi. Horváth Levente hozzátette, az államról csak „buborékinformációk” jutnak el az emberekhez. Szerinte a nyugati sajtóban rendszeresen negatív színben tüntetik fel Kínát, holott a kapcsolatot kell keresni a hatalmas országgal. Arról is beszélt, hogy Kína már bőven a 21. században van, és gyakorlatilag fejlettségben elérte a nyugati államokat.
A Konfuciusz Intézet igazgatója pedig azt mondta, hogy Kína egyre nyitottabbá válik, egyre inkább keresi a kulturális és gazdasági kapcsolatokat is más országokkal. Zoltai Alexandra magáról az Övezet és út kezdeményezésről azt mondta, hogy abban komoly szerepet vállal a Konfuciusz Intézet is, amelynek a legfőbb célja, hogy közelebb hozzák az ázsiai országot egyebek mellett Magyarországhoz is. Megemlítette, hogy a világban egye több Konfuciusz Intézet nyílik. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója emlékeztetett, hogy Kína is egyre inkább nyitottá válik lassan szinte az világ összes országa felé.
A magyar–kínai kapcsolatokról Zoltai Alexandra azt mondta, hogy azok „szárnyalnak” gazdasági és kulturális vonalon is. Szerinte Magyarországon egyre többen érdeklődnek Kína iránt, és ez fordítva is igaz. Hazánkban egyre több helyen lehet kínaiul tanulni, illetve a kínai kultúrával ismerkedni. Horváth Levente a témához hozzáfűzte, hogy Magyarország az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, vagyis a két ország jó kapcsolata az 1949 óta jónak mondható.
