Alig akarták beengedni a plébánost a halászcsárdába

Kondé Lajos, a Szeged-Csanádi Egyházmegye pasztorális helynöke, a Szegedi Székesegyház plébánosa annyira időben érkezett a Roosevelt téri halászcsárdába vasárnap 9-kor, hogy be sem akarták engedni. Pontosabban még nem nyitották ki a bejáratot, ezért előbb kopogtatott, majd néhány ablakon bekukucskált, hátha észreveszi valaki. Észrevették.

Szegeden komoly hagyománya van a karácsonyi halászlészentelésnek. Idén is sokan álltak sorba december 24-én, vasárnap délelőtt, hogy szentelt halászlevet vigyenek haza az ünnepi asztalra a Roosevelt téri halászcsárdából. Frank Sándor több halászcsárda tulajdonosa, még korábban elmesélte lapunknak, hogy 1997-ben, amikor átvették a Roosevelt téri Halászcsárda üzemeltetését, még csak néhányan rendeltek halászlevet karácsonyra. – Akkoriban 20-30 adagot adtunk el. Sokan hamarabb elvitték a halászlevet, hogy megszenteltessék a dómban. Arra gondoltunk, ne kelljen mindenkinek egyenként rohangálnia, majd mi megszenteltetjük – mesélt az immár csaknem három évtizedes hagyomány eredetéről a mesterszakács.

Vasárnap délelőtt egyébként Frank Sándor fővárosi halászcsárdájában is megszentelték a halászlevet. A vendéglátóssal vasárnap ott lehetett találkozni, Szegeden nem. A fővárosiak halászlevét a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom plébánosa, Osztie Zoltán szentelte meg Szegedi Halászcsárdánál a Belgrád rakparton.

A második vatikáni zsinat, amelyet XXIII. János pápa nyitott meg 1962. október 11-én a római Szent Péter-bazilikában, egy 800 oldalas könyvben részletesen szabályozza és szorgalmazza a mindennapi élethez, munkához szükséges eszközök megáldását. A szentelést végző személy – püspök, pap, diakónus vagy bizonyos esetekben világi személy – az üdvözlés után az eseményhez vonatkozó szentírási részt fejti ki, majd szenteltvízzel megszenteli az adott tárgyat, épületet. Isten teremtő erejét kell hangsúlyozni.