2024.01.27. 08:40
Lucfenyő-pusztulás vármegyénkben is – tehetünk róla, de tehetünk ellene
A téli időszakban még szembetűnőbb jelenség a kerti lucfenyők pusztulása, amely sajnos vármegyénket sem kerüli el. 30-40 éves egészséges fenyők halnak meg szinte napok alatt, látszólag ok nélkül. E jelenségnek jártunk utána.
ILLUSZTRÁCIÓ: Ádám János
2023-ban ez a sajnálatos jelenség feltűnően felgyorsult. Mivel vármegyénk erőteljesen érintett a fenyőpusztulásban, itt is zajlik egy kutatóprogram, amelyben többek között az algyői lakosok segítségét kérik egy kérdőív kitöltésében. Mindenki, akinek élt vagy él a kertjében lucfenyő, segíthet a debreceni Atommagkutató Intézetnek a jelenség vizsgálatában.
Sötéten fest a jövő
Az Agrárminisztérium 2020-as adatai elég rémisztő jövőképet festenek elénk. A teljes erdeifenyő-állománynak csupán a 27 százaléka egészséges. Ráadásul mára 500 négyzetkilométerre csökkent hazánkban a fenyvesekkel borított terület, amely 20 évvel ezelőtt még 2400 négyzetkilométer volt. Magyarországon a második világháborút követően a pénzhiány miatt problémás volt az import, így fenyvesítési programot indítottak. Másrészt a homoktalajok megkötésére is használták egyebek mellett a fenyőt, vármegyénkben is.
Mi a felelős a pusztulásért?
A szomorú jelenség az éghajlat-változással és a fenyőfélék botanikai sajátosságaival áll összefüggésben. A korább évtizedekben természetes volt, hogy öntözés nélkül bírták a fenyőfélék, viszont az utóbbi évek aszályos nyarai, párosulva tartósan esőmentes tavaszi és őszi időszakokkal, erős stresszhatásnak tették ki e növényeket. Eközben a fokozódó UV-sugárzás és az alacsony páratartalom is terhelte a fenyőket, amelyek gyökerei ráadásul sekélyen helyezkednek el – mutatott rá Némethy Zsuzsanna egyetemi adjunktus.
Ilyen viszonyok között a fák legyengültek, így a különböző szúbogár-fajok támadásaival szemben védtelenné váltak. A rovarok fenyőket megbetegítő gombákat terjesztenek a testükön, amelyek eltömítik a vízszállítást a lombozat felé, így kiszárad a fa. Ráadásul nem ez a rovarféle az egyetlen veszélyforrás: cincérfélék és díszbogár-fajok is károsíthatják a fenyőféléket.
Egyébként ezek a kártevők korábban is jelen voltak, csak mivel a növényeknek jóval erősebb volt az immunrendszerük, így volt elég gyantájuk, amellyel el tudták pusztítani a kártevőket és megakadályozták a fertőzés terjedését
– fejtette ki Ódor Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának szakembere.
Mit tehetünk a fákért?
Sajnos a fertőzött fenyőket már nem lehet megmenteni, így a megelőzés kulcsfontosságú. Bár nagyon nehéz, csakis úgy tudjuk megvédeni fáinkat, ha mesterségesen biztosítjuk azokat a környezeti körülményeket, amelyek az eredeti élőhelyükre jellemzők, és amelyek hazánkban is adottak voltak néhány évvel ezelőtt.
A legfontosabb feladat a vízigényük kielégítése aszályos időszakokban. Mindez olyan formában segítség, ha egyszerre nagy vízmennyiséggel látjuk el a fát, hogy a teljes gyökérzónáját elérje a nedvesség. Kevesen tudják, hogy az örökzöldek télen is nyirkos talajt igényelnek, így száraz telek után is ki tudnak száradni.
Ha tenni szeretnénk az élővilágért, és nem csak a fenyőkért, próbáljunk az életmódunkkal is hozzájárulni mikrokörnyezetünkben az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Minden apróság számít.
