2024.03.06. 08:40
A digitális világ kihívásaira válaszolnak a logopédusok
A képzelet miként függ össze a kimondott szóval? Hogyan határozza meg a gyermeki fantázia a beszédkészséget és fordítva? Miként függhet össze a diszlexia a beszédhibával? A Logopédia Európai Napja alkalmából Csaholczi Kádár Annamária logopédussal, pszichológus jelölttel kerestük a választ.
A tükör előtt gyakorolva gyorsan fejlődnek a gyerekek. Fotó: Tábori Szilvia
Főként a fantáziát fejlesztő foglalkozásokra, a szülő és gyermek közötti, beszélgetéssel és beszéltetéssel töltött minőségi idő, a mondókázás fontosságára hívta fel a figyelmet elsőként Csaholczi Kádár Annamária logopédus, pszichológus jelölt, egyebek mellett a vásárhelyi Aranyossy Ágoston Református Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola munkatársa. A Logopédia Európai Napja apropóján a szakterület aktuális kihívásairól kérdeztük a hódmezővásárhelyi szakembert.
Mi történik a fantáziával?
Nem nehéz elképzelni, hogyha felgyorsult világunk ezernyi ingere még a felnőtteket is megterheli, milyen hatással lehet a gyermekek fejlődésére. Az okos eszközöket – ahogy nevük is jelzi – valójában átgondoltan kellene használnunk. Sokat ronthatnak ugyanis a gyermekek képességein, meghatározza fejlődésüket és akár a normálistól eltérő pályára állíthatja őket
– hangsúlyozta Csaholczi Kádár Annamária. Majd arra hívta fel a figyelmet, különösen veszélyes, hogy a korai digitális eszközhasználat miatt a gyermeki fantázia nem, vagy a normálistól eltérően fejlődhet.
Arra a kérdésünkre, hogy miként hat ez a nyelvi- és beszédkészségre elmondta, a gondolkodás és a beszéd, a nyelvhasználat szoros összefüggésben állnak, oda-vissza működő folyamatok, tehát a problémák kihatnak egymásra. Majd arról a meglepő jelenségről is beszámolt, hogy a digitális eszközök használata miatt egyre több gyermek a magyar kifejezéseket angollal helyettesíti már óvodásként.
Fejlesztéssel javuló koncentráció
A három-, majd ötéves korban kötelező logopédiai szűrés, majd a terápiás foglalkozások az iskolás évek miatt különösen fontosak. Mint azt a szakember hangsúlyozta, előfordulhat, hogy az iskolában már diszlexiával küzd az a kisgyermek, akinek elmaradt a logopédiai ellátása. A megkésett beszédfejlődés, az artikulációs zavar kitűnően fejleszthető, a gyerekek gyorsan tanulnak.
Mindig lépésről lépésre haladunk. Egyrészt erősítjük az ajkakat és nyelvet, az esetleges renyheség miatt. Hívóképekkel tükör előtt ülve gyakoroljuk a hangok helyes kiejtését, hogy vizuálisan is rögzüljön. A kialakult és megerősödött hangot és mentális képet pedig szépen lassan szókapcsolatokba, szavakba, mondatokba vezetjük át. Egyúttal fejlesztjük a memóriát, javul a koncentráció
– magyarázta a szakember.
Leomlanak a falak
Elmondta azt is, hogy az olyan jeles napok, mint a március 6-i Logopédia Európai Napja sokat tesz azért, hogy a szülők és a szakemberek közötti falak leomoljanak, a negatív előítéletek megszűnjenek. Minél ismertebb a logopédusok munkája, annál inkább számít természetesnek és elfogadottnak.
Az európai nap mostani központi témája a különböző szakmai területek, szakemberek kapcsolódása. Lényegesen összetettebb terület ez, mint sokan gondolnák. A logopédus egyáltalán nem magányos farkasként dolgozik, hanem része egy szakmai csapatnak, amelyben mindenkinek megvan a szakterületéhez kapcsolódó feladata.
