Frissítést írt Bíró-Balogh Tamás Radnóti dedikációihoz

Frissítés – így nevezi Bíró-Balogh Tamás szegedi irodalomtörténész a közelmúltban megjelent Radnóti Miklós újabb dedikációi és levelei című kötetét. A 2016-os Könyvvel üzenek néked című dedikációs gyűjtemény és a 2017-es levelezéskönyv, a Különben magyar költő vagyok függelékének tartja, ugyanis az azóta előkerült dedikációkat és leveleket rendezte kötetbe, amiben 90 ajánlás és 4 levél szerepel. A költő Szegeden töltött időszakából is kerültek be új ajánlások.

Aba-Novák segédje

-Radnótinak volt négy nagyon szorosan Szegedhez kapcsolódó éve, és két lazább, amikor már csak vizsgázni járt le. Az 1930-34 közötti szegedi időszakból hozzávetőlegesen 30 új dedikáció került elő, köztük új vonatkozások is. Ilyen Czumpf Imre, Radnóti festő barátja, aki portrét is készített Radnótiról. Czumpf Aba-Novák Vilmos segédje volt, amikor a művész a Dömötör-torony freskóit készítette. Közben megismerkedett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaival, Radnóti egyik szegedi baráti körével. Baráti közvetítő segítségével sikerült fellelnem Czumpf Imre örökösét, készségesen a rendelkezésemre bocsátotta a dedikációk másolatát – mesélte a szerző. – Egy szegedi műgyűjtőtől kaptam meg a levél másolatát, amit az egyetemista Radnóti írt a Nyugat szerkesztőjének, Gellért Oszkárnak. Ez azért érdekes, mert úgy tudtuk, a Nyugatból elsősorban Babitscsal volt kapcsolatban. Tripla szegedi vonatkozás: a szegedi egyetemista Szegedről küldi a levelet, ami egy szegedi műgyűjtőnél bukkan fel 90 év múlva. Nagy kört bejárhatott.

Műgyűjtők titkai

Új dedikációk, levelek nyomára három forrásból találhat a kutató: az egyik a közgyűjtemény. – Radnóti jegyzett költő, dedikált köteteit külön őrzik a gyűjtemények. A Sík Sándornak szóló ajánlásokat például a piarista rend könyvtára őrzi, kivéve egyet, ami magántulajdonba került, friss szerzeményként helyet kapott a kötetben.

Árveréseken is fel lehet figyelni egy-egy dedikált kötetre: Radnóti művei nem ritkán milliós tételek. A műgyűjtők viszont szeretik titokban tartani, mi van a birtokukban – ők nem dicsekedni szeretnek, hanem birtokolni, valamint a könyv mindig jó befektetés. – Kapcsolatban vagyok olyan műgyűjtővel, akinek van 40 dedikált Radnóti könyve, de ezt nem tudják róla – mondta az irodalomtörténész: mindenkinek biztosítja az anonimitást, aki kéri, mert jelentős anyagi érték van a tulajdonukban.

Apu haverja, a Miki

-Vannak még örökösök is, ha címzettek már nem is annyira sokan. Amikor a 2106-os kötet megjelent, még négy élő címzettet találtam, aki magától Radnótitól kapott könyvet, de inkább a leszármazottak maradtak. Sokan nem is tudják, miért érdekes egy dedikáció, nekik Radnóti Miklós nem a nagy nemzeti mártír költő, hanem az apu haverja, a Miki. Volt, aki nem is tudott róla, hogy van dedikált Radnóti-kötete. Én szóltam neki, hogy szerintem van.

Volt örökös, aki maga kereste meg a szerzőt az előző kötet után. A legmeglepőbb az volt, amikor Svédországból jelentkezett Radnóti szegedi ismerősének egy leszármazottja, két dedikációval. – Amikor már híre ment, hogy ezzel foglalkozom, árgus szemű járókelők is szóltak. Volt, hogy egy ismeretlen ember rám írt Messengeren: egy óbudai antikváriumban látott egy dedikált Radnóti-kötetet. Megköszöntem, kikerestem az antikvárium elérhetőségét, felhívtam őket. A kötet egymillió forintra volt beárazva. Az az ajánlás is benne van a könyvben – foglalta össze egy újabb dedikáció kalandos történetét Bíró-Balogh Tamás. A betiltott és elkobzott Újmódi pásztorok éneke egy példányáról van szó, ami Radnóti szegedi évei alatt jelent meg.

Hamis ajánlás

Az ajánlás nem csak azért érdekes, mert a híres ember kézjegyével látta el a kötetet. Irodalomtörténeti tényeket rögzít, például azt, kiket ismert a költő, és milyen viszony volt köztük. Radnóti dedikációi elég pontosan keltezettek, és sok száz került már elő belőlük. Ebből kirajzolódik egy olyan életrajzi eseménysorozat, ami végigkíséri az egész pályáját. Az első dedikáció 1929-es keltezésű, az utolsók 1944-esek. Fiúi szeretettel vagy fiúi tisztelettel – ez a jelző mindig szerepelt a Sík Sándornak címzett ajánlásokban. Az egyik neki szóló ajánlásról úgy derült ki, hogy hamisítvány, hogy ez hiányzik belőle. Ez a darab is megtalálható a könyvben, de elkülönítve a többitől.

Mindig volt nála könyv

Radnóti elsősorban barátoknak, ismerősöknek dedikált – zsidóként a könyvhéthez hasonló rendezvényeken részt sem vehetett. – Több anekdota is megörökítette, hogy amikor megismerkedett valakivel, mindig adott neki a könyvéből, amiből véletlenül éppen mindig volt nála egy. Ezt is lehet adatolni, ugyanis minden tanárának ajándékozott 1930. szeptemberében – osztotta meg lapunkkal Bíró-Balogh Tamás. Azt nem tudni, került-e Horger Antal könyvtárába is Radnóti-kötet, az Ujmódi pásztorok éneke után Horger őt sem nézte jó szemmel az egyetemen. Sík Sándor és Zolnai Béla védték meg a költőt, akik végig mellette voltak egyetemi pályafutása alatt.

A frissítésként kezelt kötet mögött négy éves kutatás áll, az előző 15 éves kutatómunka eredménye. Éppen ezért az új könyv kereskedelmi forgalomba nem került, kiadója és terjesztője a szerző. A kutatást a Szegedért Alapítvány, a megjelenést Szeged önkormányzata támogatta. Az anyag belekerülhet majd az előző kötet újabb kiadásába.

Az édesszájú költő

A szerző azt is megosztotta velünk, hogy rögtön az első ajánlás egyben a személyes kedvence is. Kalmár Magdának dedikálta Radnóti a Jóság című antológiát „barátsággal, szeretettel, és – köszönettel a szives vendéglátásért (likőr, cigaretta, irodalom)”. Radnótiról tudjuk, hogy édesszájú volt, a likőr így beleillik az életrajzba, azt pedig ritkán dokumentálja egy költő, hogy dohányzik – fogalmazta meg a szerző, mitől olyan egyedi.