Római menettábor vagy nemesi udvarház?

- Ez a magyarországi egyik legnagyobb, éveken átívelő régészeti vállalkozása – mondta kérdésünkre a tavaly tavaszi bejáráson Béres Mária régész a csomorkányi templomromnál, amikor a szántóföldet négyzethálós parcellákra osztva keresték a mezőgazdasági munkagépekkel a földből kiforgatott apró kerámiákat.

Több, mint nyolcvanezer darab, többségében kerámia lelet került a múzeum gyűjteményébe. Ennek előkészítésére a légifelvételeken kijelölt területen folytattak geofizikai vizsgálatot, majd a felszín alatti régiót magnetométeres eljárással is kutatták.

A szakember három évtizedes munkáját összegző, január 27-i online beszámolóban a következő hangzott el:

– Az egyik legizgalmasabb kérdésnek ígérkezett, vajon sikerül-e fényt deríteni a légifelvételeken jelzett objektumra, amely akár egy római menettábor, akár a település nemesi udvarháza is lehetett.

A Korok, kultúrák, lelőhelyek sorozat aktuális előadásában kiderült, bár egyik feltevést sem igazolták az elmúlt két évben, rendkívül gazdag leletanyaggal és új eredményekkel gazdagodott a vásárhelyi közgyűjtemény. Az izgalmas, a Csomorkány mezőváros legújabb kutatása és egy készülő monográfia című beszámoló továbbra is elérhető a Tornyai János Múzeum videómegosztó csatornáján.

A templomot körülölelő egykori Árpád-kori települést a török pusztítás után hét- nyolcszáz ember lakhatta. A leletanyagban az avar, a germán, illetve a honfoglalás kori betelepültség is tetten érhető, a régészetileg különösen izgalmas középkori időszakhoz hasonlóan.

Béres Mária sok érdekességet említett többek között a középkori tetőfedésről, valamint a sírokban talált csontok embertani vizsgálatairól.

– A csomorkányi templomrom nemcsak Hódmezővásárhely, hanem egész Csongrád-Csanád megye egyik legkiemelkedőbb és legismertebb középkori műemléke. Az Árpád-kori templom, az azt körülvevő temető és a 16. század végén elpusztult mezőváros régészeti kutatása immár 150 évre tekint vissza.