140 éve született Galamb József, a Ford T-modell tervezője

Ötgyermekes makói parasztcsaládban született, iskoláit is szülővárosában kezdte. A kiváló képességű fiú még a szegedi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola harmadik osztályába járt, amikor felvették a budapesti Állami Felső-Ipariskolába (a BMF Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar jogelődje).

Ma üzemmérnökinek megfelelő oklevelének megszerzése után a Diósgyőri Vasgyárban lett műszaki rajzoló, majd 1901-ben műszaki altisztként a haditengerészethez vonult be, ahol parancsnoka Horthy Miklós sorhajóhadnagy volt.

Érdeklődését felkeltette a születőben lévő autógyártás, ezért leszerelése után Aradon, a Magyar Automobil Rt.-nél helyezkedett el, vállalati ösztöndíjjal bejárta Európát.

A legtöbbet a frankfurti Adler autógyárban tanulta, ahol motorok összeszerelésére alkalmazták – ez akkoriban egyetlen ember feladata volt.

1903-ban tapasztalatot gyűjteni hajózott át Amerikába, de az 1904-es Saint Louis-i autóvilágkiállítás olyan mély hatást tett rá, hogy az Újvilágban maradt. Először a luxusautókat készítő clevelandi Stearns autógyárnál helyezkedett el, majd 1905 őszén az amerikai autógyártás születő fellegvárába, Detroitba költözött. Három helyre is beadta álláskérelmét és egy nap leforgása alatt mind a háromtól kedvező választ kapott, ő végül 1905. december 11-én a mindössze két éve alapított, 300 alkalmazottat foglalkoztató Ford cég tervezői ajánlatát fogadta el.

A vállalat akkor még máshol gyártott alkatrészekből szerelt össze automobilokat, Galamb dolgozott az A- és az N-modellen is. (Ford első gyártmányát az A betűvel jelölte, és így haladt tovább az ábécében, egész a huszadik, T-modellig, bár ezek nem mindegyike került gyártásba.)

Henry Ford akkor figyelt fel Galambra, amikor az újratervezte az N-modell hűtésrendszerét, és rögvest elő is léptette főmérnökké.

Amikor Ford úgy döntött, olcsó és könnyen kezelhető népautót fog készíteni, a tervek kidolgozásával C. Harold Willst és Galambot bízta meg. Galamb első feladata egy új tengelykapcsoló kifejlesztése lett, a híres bolygóműves váltón fél évet dolgozott, elképzeléseit fekete iskolai táblára vázolta fel a hintaszékben ülő Fordnak.

A T-modell volt az első sorozatgyártásban, futószalagon készülő autó, első eladásra szánt példánya 1908. október 1-jén gördült le a gyártósorról.

A Tin Lizzie (Bádog Böske) néven is emlegetett autó átformálta Amerika és az autózás képét. Húsz évig gyártották az egyszerűen kezelhető, megbízható és kedvező árú T-modellt, 1918-ban az összes amerikai autó fele T-modell volt. Összesen 15 és félmilliót adtak el belőle, 1999-ben az Évszázad Autójának is megválasztották és még mindig kilencedik a legnagyobb példányszámban eladott személyautók listáján.

Galamb József nevéhez fűződik a futószalagos gyártás technológiájának kidolgozása, a villamos gyújtóberendezés megalkotása is.

Az I. világháború idején ő konstruálta a Liberty repülőgépmotort, majd a szintén magyar Farkas Jenő (Eugene Farkas) társaságában gazdaságos, az addigiaknál kisebb traktort tervezett.

A Fordson volt az első, amelyet bármely farmer megvehetett, és amellyel a háború alatt a nők is el tudták végezni a fáradságosabb gazdasági munkák nagy részét, Magyarországon is a mezőgazdaság modernizációjának alapvető erőgépei lettek.

Galamb 1922-ben két itthon maradt testvérével létrehozta a makói Ford-lerakatot, ahol gépkocsik mellett Fordson traktorokat és alkatrészeket árultak, és javítottak egészen 1944-ig.

A Ford cégnél 1908 és 1914 között a mérnöki részlegen kísérleti munkát végzett, feladata versenyautók építése volt. 1914-ben a Highland Parkban lévő tervezői részleghez került, ő lett a felelős a T-Ford fejlesztéséért. 1915-től 1944-es nyugdíjazásáig a Ford dearborni üzemében dolgozott. Hivatalos titulust csak 1919-ben kapott, a Ford gyár főkonstruktőre 1937-ben lett.

1915-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, 1917-ben megnősült, két leánya született. Magyarországot soha nem felejtette el, világhírű mérnökként 1911 és 1932 között többször hazalátogatott. Budapesti tartózkodása alatt több előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben, 1926-ban fogadta Horthy Miklós kormányzó is, aki megköszönte neki közreműködését fia sikeres amerikai tanulmányútjában. 1921-ben ösztöndíjat alapított olyan szegény sorsú makói diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni.

1943 végén szívrohamot kapott, és orvosai tanácsára a Ford Motor Company alkalmazásában eltöltött 39 év után nyugállományba vonult. 1955. december 4-én, 74 éves korában hunyt el, Detroitban nyugszik.

Története maga az amerikai álom: a messziről indult szegény fiú a tehetséggel párosuló szívós munkával híres és gazdag lesz.

1990-ben a makói szakmunkásképző intézet felvette a nevét, 2000-ben posztumusz díszpolgárrá avatták szülővárosában, 2017-ben Budapest Józsefvárosban is.

2002-ben aszteroidát neveztek el róla, a Magyar Nemzeti Bank 2006-ban Ford-T modellt ábrázoló, 2008-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Galamb József-emlékérmet bocsátott ki.

A T-modellből a budapesti Közlekedési Múzeumban látható egy tökéletes állapotú példány, a makói József Attila Múzeumban pedig egy 1919-es gyártású felújított négyszemélyes, nyitott Ford T Touring található.