Még nem tudni, hogy József Attiláé-e a nemrég talált kézirat

„Mégiscsak egy halott költő ma a legnagyobb influencer”

– egy szegedi magyartanár oldalán olvastuk ezt a mondatot a kézirat kapcsán, amiről több mint egy hete jelent meg az első hír. Tény: költővel ennyit régen foglalkoztak a magyar sajtóban. A Telex írta meg először: új József Attila-kézirat került elő, amit február 28-áig elárvereznek az antikvarium.hu oldalon.

A tételnél olvasható: a magyar állam ideiglenes védettséget jelentett be a versre, ugyanott találjuk meg Bíró-Balogh Tamás szegedi irodalomtörténész tanulmányát a felfedezésről. Tverdota György, a József Attila Társaság elnöke pénteken bejelentette: a kézirat eredetisége kapcsán komoly kétségek merültek fel, alapos vizsgálatot igényel. Tegnap tanulmányozták a Petőfi Irodalmi Múzeum szakértői és neves József Attila-kutatók. A licit a tervek szerint február 28-áig tartott volna, és vasárnap kora délután már 2 millió 600 ezer forintnál járt, 27 licitálóval. Hétfő este azonban levették a kéziratot az árverési tételek közül, tovább vizsgálják.

Eredetinek találták

A kéziratot a " target="_blank">Bíró-Balogh Tamás szegedi irodalomtörténész tanulmányozta Lengyel András, a szintén szegedi, ismert József Attila-kutató bevonásával. Bíró-Balogh Tamás hosszú ideje működik együtt az antikvarium.hu oldallal, több tanulmányt írt árverési tételeikhez, így jutott el hozzá a noteszlap is.

Lengyel András készítette a tanulmányt az előző József Attila-kéziratról, ami 2004-ben került elő. Az a há­­romsoros vers 1925-ből, már csak szegedi kötődése miatt is, a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába került: félmillió forintért kelt el.

Egy notesz darabja

Bíró-Balogh Tamás lapunknak is elmondta azokat az érveket, amiket a tanulmányban felsorakoztat, de az újabb fejlemények nyomán jelezte: ő is várja a vizsgálatok eredményét. Addig nem szeretne a témában nyilatkozni.

Amit eddig megtudtunk: a kézirat egy notesz négylapos darabjaként került elő. Három lap üres, csak az utolsón olvasható ceruzával Barta István neve.

A lefoglalásról készült pecsétes jegyzőkönyvet is láthattuk az árverési tételnél. Az irat szerint Barta Istvántól kobozták el a noteszlapokat 1945. július 3-án, dr. Ballagi Mór Arany János által dedikált magyar–német szótárával együtt. Barta, a költő jó barátja és vitapartnere, gyűjtötte József Attila kéziratait, és a költő Arany iránti tisztelete is ismert.

A nyolcsoros vers alatt aláírást, keltezést is láthatunk: 1935. március 8.

Két kétsoros és egy négysoros részre tagolódik, a költő több rövid versében, verstöredékénél használta ezt a szerkezetet. Több verse jegyzetfüzetek, noteszek kitépett lapjain maradt az utókorra. Az aláhúzással is jelölt cím Edit – ez lett volna a másodikként ismert Edit-vers címe is, de végül megváltoztatta. Párhuzamba vonta a kéziratot a szegedi irodalomtörténész a Számvetés című verssel is. Annak inverzeként is értelmezhető, áll a tanulmányban.

Nem vers a nyolcsoros

Az első kutatói reakciók elsősorban a műfajt vonták kétségbe. Vers-e ez a nyolcsoros, vagy va­lami más? Bókay György a Népszavának azt nyilatkozta, kétségtelen, hogy a költőé a kézirat, de nem vers. Tverdota György, a József Attila Társaság elnöke a társaság honlapján megjelent írásában úgy fogalmazott: inkább verscsíra, egy vers tervezete.

Azt viszont furcsának tartotta, hogy a költő keltezne és aláírna egy verscsírát, és az életrajzzal kapcsolatban is fejezett ki aggályokat. A Telexnek elmondta: addig a kézirat eredetiségéről véleményt nem lehet alkotni, amíg a kezébe nem veszi.

Életrajzi kétségek

Az életrajzi vo­natkozásokra szinte minden reakcióban ki­térnek. Gyömrői Edittel, élete egyik nagy szerelmével ugyan 1934 vége óta volt kapcsolatban a költő – pszichoanalízisre járt hozzá –, de az első hozzá írt verset 1936-ra datálják. Nem sokkal a kézirat alatti dátum után írt egy levelet a pszichológusnak, amiben hi­­degen, a vezetéknevén szólítja meg.

Kiderült ugyanis, hogy Edit tanácsokat adott Szántó Juditnak, József Attila élettársának a költővel kapcsolatban, ami nagy bizalomvesztést eredményezett.

Kevéssé hihető, hogy József Attila március 8-án még szerelmes verset fogalmaz a pszichológushoz, április 4-én pedig megírja a már említett levelet – így a kritikusok.

Bíró-Balogh Tamás szerint a felfedezés éppen azt bizonyíthatja, hogy volt már egy fellángolás az 1936-os szerelem előtt. Utána érte a költőt az árulás híre, ami nem zárja ki, hogy előtte már kezdett volna beleszeretni pszicholó­gusába. Tanulmá­nyában egy visszaemlékezést is idézett, ami szerint Edit „nagyon szeduktív nő, szeduktív személyiség volt. (...) Mindenki, akire Edit ránézett – olyan bűvölő szemekkel – az ilyen vagy olyan módon beleszeretett.” Az életrajzból tudjuk, hogy a vágyott kapcsolatból semmi nem lett, ahogy a pszichoanalízis sem sikerült. A viszonzatlan érzelemtől hajtva József Attila késsel támadt a szakemberre.

Vita: eredeti vagy hamis?

A Prae.hu oldalon megjelent írásában Sárközi Éva József Attila-kutató kétségbe vonta, hogy a kézirat József Attiláé. A hamisítás mellett érvelt a fentebb említett életrajzi adalékok mellett azzal is, hogy a költő dátummal látta el sorait. Nem találkozott olyan versvázlattal a kézirataiban, amit keltezett volna. Úgy találta továbbá a fotók alapján, hogy a pecsét sem lehet eredeti a lefoglalásról szóló iraton, mert abban az időben nem azt a hivatalos pecsétet használták. A háború utáni zűrzavarban párhuzamosan többféle pecsétet is használtak az országban. A kézirat datálását pedig Bíró-Balogh érvelése szerint akár az is magyarázhatná, hogy Barta noteszébe írta le a költő – az sajátos emlékkönyvként is „működhetett”.

A nyolcsorost a Sárközi Éva színvonalában dilettánsnak nevezte, ami a Prae.hu-n megjelent cikk szerint szintén azt bizonyítja, hogy nem lehet a költőé. A Prae.hu olvasója közben arról közölt érdekes hipotézist, hogyan hamisíthatták a dokumentumot: éppen a Számvetés kézirata segítségével. Ezt az elméletet a hétfői vizsgálaton megcáfolták.

A kézirat további tanulmányozása ad majd végleges választ a kérdésre, hétfőn ugyanis – úgy tűnik az Antikvarium.hu leveléből, amit a regisztrált ügyfeleknek küldött -, hogy nem született megnyugtató megoldás. A hétfői helyszíni szemlén azt megállapították, hogy a kéziratot kísérő elkobzási jegyzőkönyv 50 évnél nem fiatalabb. Perdöntő cáfolat, bizonyíték egyelőre nincs rá, hogy hamisítvány lenne a kézirat, ezt további vizsgálatok fogják eldönteni. Amíg ezek lezajlanak, mint fentebb írtuk, a tételt levették az aukciós listáról.