A 48-as kultusz emlékei a szegedi utcákon

Szegeden, a Petőfi Sándor su­­gárút páros oldalán, nem sokkal a nagykörút után áll egy egyszintes polgárház. A homlokzatán ba­­bérkoszorúval övezett férfifej. Bárkányi Ildikó, a Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusa és igazgatóhelyettese fotózta le a homlokzatot, a képet pedig posztolta az egyik szegedi Facebook-csoportba. Szabó Magdolna néprajzkutató rámutatott: az öreg Kossuth Lajost mintázták meg a homlokzaton.

Megtudtuk azt is, hogy a Kossuth-kultusz ilyen lenyomatai vidéken, módosabb pa­­rasztházak oromzatain is gyakran megjelentek.

Kossuth-fejek a falakon

Olvasónk, Szerdahelyi Péter a Kálvária sugárúton fotózott Kossuth Lajosra és Petőfi Sándorra emlékeztető kőfejeket a házfalakon. Tóth István történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum Helytörténeti és Irodalomtörténeti Osztályának vezetője a Kossuthról elnevezett sugárútról említett példákat. A szakembert azért kerestük meg, hogy segítsen nekünk eligazodni a Kossuth- és a 48-as kultusz szegedi jelei között. A Kossuth-szobrot a Klauzál téren mindenki ismeri, Róna József alkotását 1902-ben avatták. Ezek a fejek viszont csak akkor tűnnek fel, ha nem­­csak a lábunk elé, hanem a magasba is nézünk.

Sugárút és városrész

Szegeden nagy hagyománya volt a fejes házaknak, szakmát, személyeket formáztak így meg előszeretettel. Előbbire a bikafejes, utóbbira a Kossuth és fejét hordozó háza jó példa a Petőfi Sándor sugárútról. Ezek nem közvetlenül a Kossuth-kultusz nyomai, inkább Kossuthra ha­­sonlítanak

– mutatott rá Tóth István.

Tőle tudtuk meg, hogy az államférfi fejét még söröskorsóra is rádomborították. Ám Szegeden sok nyoma maradt a szabadságharc kultuszának. Petőfi mellett Kossuth nevét is sugárút viseli, Petőfitelepen találjuk a költő mellszobrát is a főtéren. 1973-ban állították fel a róla elnevezett általános iskola és művelődési ház udvarán, 2006-ban került köztérre.

A Nemzeti Emlékcsarnokban is a nyugati árkád alatt kell keresni a költő egész alakos szobrát. Horvay János művét 1930-ban avatták.

Már nincs meg az erkélye

Kossuth Lajosra a Klauzál téri szoborcsoport mellett 1894 óta márványtábla is emlékeztet a Victor Hugo utca 6. szám alatt. Feliratából kiderül: az épület helyén állt a régi emeletes ház, amelynek erkélyéről Kossuth Lajos elmondta híres szegedi beszédét.

Az Aradi vértanúk tere is a szabadságharc emlékét őrzi, az emlékoszlopot 1896. augusztus 6-án avatták, a szőregi csatában elesett honvédek emlékére emelték. 1992-ben vésték fel a tövében a gránittalapzatra a 13 aradi vértanú nevét. Az aradi tizenhármak névsorát 1993 óta emlékkapun is megtalálhatjuk a Kiss Ernő utca 3. szám alatt, a kovácsoltvas díszkapu Darvas Imre építész ötlete nyomán készült. Kiss Ernő mellett utca viseli a belvárosban Damjanich János, Batthyány La­­jos és Deák Ferenc nevét is.