Plakátkiállítással ünneplik a jubileumot

A hagyomány és a megújulás mindig is együtt vezérelte a Szegedi Szabadtéri Játékok ve­­zetőségét – hangsúlyozta a jubileumi tárlat megnyitóján Barnák László, a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója.

Örökség

– A műfaji sokszínűség, amelynek keretében a próza, az opera, az operett és a nyolcvanas évektől a musical is megjelent a játékok történetében, olyan emlékekkel büszkélkedhet például, mint mikor a harmincas években Mascagni, világhírű zeneszerző személyesen vezényelte a Dóm téren Parasztbecsület című operáját. Az a rengeteg szellemi és lelki energia, amely létrejött, egy hatalmas szellemi és lelki öröksége nemcsak városunknak, de országunk és Európa kultúrtörténetének is – fogalmazott.

Zsinórmérték

A játékok indulása kapcsán a történelmi pillanat fordulópont jellegét emelte ki Nátyi Róbert művészettörténész, a REÖK vezető kurátora. – A trianoni döntés után vagyunk, Szegedre költözik a püspökség és a kolozsvári egyetem. Ebből a kicsit álmos, vidéki városból egy hihetetlenül pezsgő, européer kultúrájú város keletkezik, és a Szegedi Szabadtéri Já­­tékok már az indulásnál ott van – mondta.

A fesztivál már a kezdetekkor egy európai összevetésben szeretett volna megmutatkozni, a salzburgi ünnepi játékokkal szándékozott versengeni.

– 1933-ban Az ember tragé­diá­ját mutatják be, amelyet Hont Ferenc rendezett, és Bu­­day György grafikusként je­­gyezte a szcenikáját. Nagyon érdekes, vetített képes előadás volt, talán az egyik legforradalmibb akkor Európában. 1934-ben pedig már szuperprodukciókat hoztak – emelte ki. Hozzátette, a tárlat jól szemlélteti, hogy a különböző évtizedekben hogyan próbálták a közönséget megszólítani. A harmincas évek grafikai plakátjain a fogadalmi templom dominál, később a színművészek felsorolása jelentette a fő vonzerőt, majd a háború miatti kényszerszünet után a tipográfiai játék került előtérbe, a hetvenes évek végétől pedig látványos grafikai elemekkel tükrözték a fesztivál sokszínűségét.

Emlékek, anekdoták

A kiállítás különlegessége, hogy a plakátok sarkában található QR-kód leolvasása után a látogatók egy hetvenperces film megtekintése révén ismerkedhetnek még behatóbban a Szegedi Szabadtéri Játékok el­­múlt 90 évének történetével. A film kezdetén olyan különleges események és személyiségek elevenednek meg az archív felvételeken, mint a Dóm tér felszentelése vagy éppen Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, aki a szabadtéri meghonosításának ügyét felkarolta. Ezt követően pedig a színházi világ olyan neves művészei mesélnek a fesztiválhoz fűződő saját élményeikről, mint Pál Tamás, Molnár Piroska, Szinetár Miklós, Tokody Ilona, Janza Kata, Hegedűs D. Géza és Alföldi Ró­bert. Visszaemlékezéseikben kacagtató élmények, feledhetetlen szerepek, gigantikus produkciók, bájos kulisszatitkok elevenednek meg, továbbá olyan letűnt évtizedek emléke, ahol előadás után a Szőke Ti­­szán mulattak az alkotók és sült kolbász illata lengte be a nézőteret.