Mártélyi Képzőművészeti Alkotótábor megnyitotta kiállítását

A táj varázsa örökre belém költözött…– köszöntötte saját versével Haranghy Géza költő a Mártélyi Képzőművészeti Alkotótábor alkotóit és vendégeiket a gyűjteményes kiállítás megnyitóján péntek délután az Alföldi Galériában. Ezúttal is számtalan stílust, formanyelvet felvonultatnak az évtizedek óta a mártélyi táj, a közeli tanyavilág, a Tisza, a holtág ihlette művek.

Egységben dolgoznak

– A realista ábrázolástól kezdve az absztrakt technikáig mindenféle stílus megjelenik a bemutatott képeken – mondta lapunknak Bajusz István, a Mártélyi Képzőművészeti Alkotótábor Egyesületének elnöke. Hozzátette: az alkotók saját elképzeléseik szerint, egyéni gondolataiktól vezérelve munkálkodtak a tavalyi nyári majdnem kéthetes táborban. Véleménye szerint a teljes képanyag bizonyítja a rátermettséget, hogy kiteljesedhetett a műveken az alkotói szándék. Száz résztvevő mintegy 230 alkotását zsűrizték a program zárásaként, ebből válogatták ki a beszámoló tárlat anyagát.

– A gyűjteményes kiállítás szép példája annak, hogy nem külön utakon járunk, hanem egységben dolgozunk – hangsúlyozta a szervezet vezetője. Az idei alkotótábor már teltházas, és az idősebb generáció tagjai mellett évről-évre képviseltetik magukat a fiatal alkotók.

Lelkiállapot a képeken

A 2021-ben rangos díjjal elismert, tizenhét éves Somogyi Liliána öt éve az alkotótábor rendszeres résztvevője. A tavalyi alkotásai közül egy akvarell technikával készült szürke gém a kiállításon is kiemelt helyet kapott. Liliána úgy fogalmazott: az akvarellben kiélheti minden vágyát, különösen a neki sokat jelentő színek használatával. Mártélyon mindig megtalálja a lelkivilágát, nyugodtnak érzi magát az ottani közösségben.

– A saját lelkiállapotom ábrázolása a legfontosabb, kitartó vagyok és a legtöbbet szeretném kihozni önmagamból – közölte.

Minden rafináltabb

– Úgy érzem, talán a korábbiakhoz képest erősebben kortárs szelleműek a bemutatott művek. Az alkotók munkái felelnek a ma kérdéseire, ez megjelenik az anyag használatban, a stílusban, szemléletben és mondanivalóban. A narratíva, az elbeszélő mód is különösen fontossá vált – mondta lapunknak Vidovits Iván, az alkotótábor egyik korrigáló tanára. Hozzátette: a mai korra tulajdonképpen egy olyan kép-korszakként tekint, amelyben az alkotói megjelenítés fokozott felelősség, a művészi megfogalmazás és közlés. A gyűjteményes tárlat munkái Mártély szeretetében próbálnak megfelelni ennek a feladatnak.

– A táj ugyanaz hosszú-hosszú ideje, ám mások a lehetőségeink, ahogy mi magunk is változunk, fejlődik személyiségünk. Minden kicsit rafináltabb. A képeknek olyan esztétikai minőséget kell hordoznia, amely megfelel a mai magas elvárásoknak, miközben reflektál korunk aktuális kérdéseire – fogalmazott.