Pünkösdi királyválasztó: ünnep a néphagyományban

Különösen hangulatos, népi hagyományokat felelevenítő Pünkösdi Királyválasztó Bált tartottak a hódmezővásárhelyi Népművészeti Tájház udvarán június 4-én, szombaton kora este. Rögtön a megnyitó után Terendi Viktória néprajzkutató-muzeológus elevenítette fel az ünnep és a néphagyományok történetét. Pünkösd a húsvét utáni ötvenedik napon tartott legfontosabb keresztény ünnep. Arra emlékezve, hogy Jézus mennybemenetele után a szentlélek leszállt az apostolokra. Ugyanakkor a néprajzi gyűjtések arra hívják fel a figyelmet, hogy erőteljes világi népszokásokkal társult. Ilyen a pünkösdi királyválasztás, melyben a középkor óta mérték össze erejüket és ügyességüket a legények. 

Petrencerúddal viaskodva

A 16. századtól eredeztethető pünkösdi királyválasztás hagyománya viszonylag egységes volt az ország különböző tájegységein - mondta lapunknak Sonkoly Ágnes, a rendezvény szervezője. Egész sor ügyességi feladatban versengtek a legények: például az utolsó tavaszi hónap végén bontásra váró májusfára felakasztott üveg borért kellett felmászniuk. A favilla ágaira kalapot dobtak, a vastag bőrből készült csizmákat pedig minél távolabbra kellett hajítaniuk A hagyományos viaskodásokban a nagyjából kétméteres, karvastagságú petrencerúd is előkerült: a legények nyújtott karral tartották egykor a széna mezei összehordására használt eszközt. De a súllyal megpakolt talicskatoló feladat sem volt egyszerű. 

Legényt a magasba

A feladatokban leginkább jeleskedő legényt pünkösdi királlyá választották, aki egyetlen esztendőre viselte a kitüntető címet. A tiszteletet hozó, ügyességgel kivívott elismerés egykor különféle kiváltságokkal járt, néhol még a kocsmában is ingyen ihatott a büszke bajnok. Avatásakor a leányok körbetáncolták, a végén pedig a legények dobálták a magasba – mondta Sonkoly Ágnes. A vidékünkön is sokáig fennmaradó pünkösdölés hagyományáról Terendi Viktória már úgy fogalmazott: a lányok énekkel, rigmusokkal köszöntötték a település lakóit. A 18. században még a céhek mulatságai, úgynevezett lakozásai voltak a pünkösdi időszak meghatározó eseményei, később azonban szélesebb körben tartottak pünkösdi bálokat.

Királyné nincs királyság nélkül

A népszokások szerint ahogy királyt, úgy pünkösdi királynét, királylányt is választottak a faluban egykor: főként olyan erények, mint a szelídség, szerénység és szorgosság alapján. A kiválasztott koszorúja rózsából készült. Ahogy Sonkoly Ágnes is hangsúlyozta: Pünkösd az év legszebb, virágba boruló hónapjához köthető. Díszbe öltözött a természet és az emberek is. – Az embereket vissza kell vezeti a néphagyományokhoz, az ünnepi alkalom hangsúlyait megtalálni ma is különösen fontos. Egykor természetesen örökítették a tudást generációkon át, de ma sem szabad elfeledkeznünk hagyományainkról – hangsúlyozta Sonkoly Ágnes.