Tovább erősödött Mikszáth csongrádi jelenléte - Galéria

A szmbati összejövetel résztvevőit Cseri Gábor alpolgármester köszöntötte. Kiemelte, Szécsényből származik, így maga is palóc gyökerekkel rendelkezik, Mikszáth művei pedig élete meghatározó élményeit elevenítik fel számára.

Az országos konferencia nyitányaként Praznovszky Mihály, a Mikszáth Kálmán Társaság elnöke bontotta ki Mikszáth íróvá válásának lépcsőfokait, diákéveit, majd Pásztor Sándorné irodalomtörténész számolt be az írót megörökítő szobrokról, domborművekről, emléktáblákról és festményekről.

Az író csongrádi kötődéséről Fábiánné Szenczi Ibolya irodalomtörténész beszélt. Mint elmondta, Mikszáth a városhoz kötődő Berczik Árpád íróval járt az 1880-as évek elején Csongrádon, miután olvasta Jókai Jocus és Momus című novelláját. Annak hőse, Bagi József, a parasztnábob annyira felkeltette az író érdeklődését, hogy elhatározta, személyesen is felkeresi. Találkozásuk után írta meg 1882-ben Bagi uram frakkban című elbeszélését. 

A Mikszáth-novella főhősének alakját bővebben Mesznéder Klára helytörténeti- és családkutató segítségével ismerhették meg a konferencia résztvevői. Előadásából kiderült, Bagi József, bár nagy gazdagságra tett szert, mégis szerény körülmények között élt. – Őrajta sem viseletében, sem életmódjába nem változtatott a nagy vagyon – idézte Bagi kortársát, Váry Gellért piaristát Mesznéder Klára.

A történetnek – bár mondanivalójában a „nem a ruha teszi az embert” történetét jeleníti meg – a források szerint nem igazán örült Bagi József, „a csongrádi mándlis báró” még helyreigazítást is küldött a Pesti Hírlapnak. Mikszáthot a csongrádi kötődésű emberek nem is egyszer inspirálták: a Milyen a magyar iparos című művében Sziráki Józsefről, a híres késes mesterről írt, akinek apja, Sziráki Mátyás csongrádi volt.

Hogy az író és a város kapcsolata tovább erősödjön, arról Mikszáth-dombormű és -emléktábla avatásával gondoskodtak. Lantos Györgyi szobrászművész alkotását a csongrádi városháza előtti oszlopon helyezték el.