2023.10.26. 15:31
A régészek szava is elakadt a kőkori balta láttán
A régész szava is elakad, ha érzéseiről faggatják egy újonnan felszínre került csiszolt kőbalta láttán. A szentesi Koszta József Múzeum munkatársai igazi különlegességre bukkantak egy szántóföldön.
Nem kellett sokat teketóriázni a kor és a funkció meghatározásakor. Fotó: Koszta József Múzeum
Gyakran évtizedeken át forgatja az eke jobbra balra a régészeti leleteket a szántóföldeken, mielőtt egy-egy terepbejáráson a muzeológusok kezébe kerülnének. Miután főként edénytöredékek kerülnek elő, a most szinte sérülésmentesen megtalált, csiszolt kőbalta valódi kuriózum.
Nehezen megfogalmazható az a megdöbbentő érzés, amit egy ilyen régészeti lelet láttán elfogja a muzeológust. Már maga a felismerés is lenyűgöző, hogy egy több ezer éves tárgy, a károsító tényezők, a mezőgazdasági művelés ellenére ilyen állapotban megmaradhatott
– nyilatkozta lapunknak Hergott Kristóf régész-muzeológus, a szentesi Koszta József Múzeum munkatársa. Kérdésünkre mosolyogva hozzátette: főtt is a feje rendesen. Jó lett volna, ha nem ásatási technikus kollégája, Koszt Ferenc bukkant rá a kőkori baltára, hanem inkább ő sétál arra.
Szótlanok és beszédesebbek
A napokban a szentesi közgyűjtemény szakemberei egy nagyberuházás régészeti megfigyeléseként járták be a kijelölt, a korábbról már lelőhelyként ismert területet. Ilyenkor rendszerint a mezőgazdasági földműveléssel felszínre került, főként edénytöredékeket gyűjtenek be.
Elsőre meglehetősen nehezen szóra bírhatóak a tárgyak. Hosszasan faggatjuk mindegyiket: a feldolgozással, a megtisztítás után lesznek beszédesebbek származási koruk jellegzetes anyaghasználatával, vagy az elkészítési sajátosságok alapján. Ám egy ilyen tárgy esetében nincs sok beszélgetni való, annyira jellegzetes, nem kellett sokat teketóriázni a kor és a funkció meghatározásakor
– hangsúlyozta Hergott Kristóf. Elmondta, az edénytöredékek vizsgálata jóval nehezebb, némely típus, például egy kézzel formázott fazékdarab kora önmagában nehezen meghatározható ellentétben mondjuk egy jól beazonosítható szarmata, vagy Árpád-kori edénnyel.
A föld alatt rejtőzve
A régészek már eddig is tudták, hogy szinte valamennyi nagy történeti korban létezett kisebb-nagyobb település Szentes térségében. Bukkantak már elő őskori, népvándorlás korabeli és középkori leletek egyaránt.
A terepbejárás egyik és talán legnagyobb haszna, hogy a felszínen elszórtan megtalált töredékek koordinátáit gps-en rögzítjük, térképre vetítjük, majd körbehatároljuk az adott korszakok lelőhelyeit. Ám az így meghatározott terület gyakran kiterjedtebb annál, mint ami valójában a föld alatt rejtőzik, hiszen a mezőgazdasági művelés folyamatosan mozgatja a tárgyakat
– magyarázta.
Baltát a népnek
A megtalált kőbalta nyersanyaga valószínűleg metamorf kőzet lehet, ami nem ritka jelenség a térségben. Csiszolással, talán homokkal formálták, netán durvább kőhöz dörzsölhették. A kitűnő állapotú, szinte sérülésmentes eszköz a késő neolitikum időszakára jellemző darab, úgy Kr. e. 6. és 3. évezred közötti időszakból származhat.
A Koszta-múzeum továbbra is kutatja az építkezés területét, a baltát pedig idővel bemutatják a nagyközönségnek is.
