Húszmilliárdos festmény a múzeumban

Renoir messze nem volt annyira letaglózó, mint Hieronymus Bosch, sem annyira lenyűgöző, mint Csontváry. Ez az amatőr és laikus véleménye a cikk szerzőjének, aki meg sem kísérli összehasonlítani a három mester munkásságát, akiknek tárlatait a közelmúltban volt szerencséje megtekinteni a fővárosi Szépművészeti Múzeumban. Már az is árulkodó, hogy a megnyitó után másfél héttel – ellentétben az előbbi két művésszel  –, nem állt kint a sor vége a Hősök terén.

Első alkalommal nyílt Magyarországon Pierre-Auguste Renoir életművét bemutató, átfogó kiállítás. A szépművészeti tárlatába a francia impresszionista mester számos főműve érkezett, hat évtizedes életművét mintegy hetven alkotás mutatja be. A múzeum nagy francia mestereket bemutató tárlatsorozatának részeként megnyíló tárlat biztosítási összértéke mintegy 400 milliárd forint, csak A hinta című festményé 20 milliárd.

Kevésbé ismert, hogy Renoir pályája végén a plasztika irányába fordult műkereskedője, Ambroise Vollard biztatására. A katalán származású francia szobrász, Aristide Maillol tanítványa, a szintén katalán Richard Guino együttműködésével 1913-tól 1918-ig húsz alkotást hoztak létre. Itt most kettő látható: a Győzedelmes Vénusz, valamint a Víz (Mosónő). Ez utóbbi mű Renoir utolsó főművével, az 1919-ben befejezett Fürdőzőkkel egy teremben látható.

A festő és modelljei címmel a francia mester alakábrázolásait középpontba állító kiállítás 2024. január 7-ig látható a Szépművészeti Múzeumban.