Stand up Petőfi és Arany levelezéséből

Csongrádra csütörtökön délután gyalogszerrel érkezett Gátérről, a Csemegi Károly Könyvtárban tartott előadásra a versvándor, aki másnap délelőtt kerékpárral folytatta útját Szentesre, a Tóth József Színházba, ahol 200 diák várta a művelődési központ szervezésében. „Toldi írójához elküldöm lelkemet” című, Petőfi és Arany barátságáról szóló előadásával, ahogyan ő fogalmaz, irodalmi stand up formájában, a két költőnagyság barátságáról humorral és komolysággal töltött meg egy órát. – Nagyon jó anyagból lehet meríteni a barátságukról, és ha elolvassa az ember a levelezésüket, rájön, tele van humorral, pajkosabbnál pajkosabb élcelődéssel, kedveskedéssel, meg persze komoly és mély gondolatokkal – magyarázta lapunknak az előadó. Petőfi költészetében az ragadta meg, hogy először ő tudott úgy írni, hogy azt az akadémikus is megértse, de a kocsmában időző jóemberhez is eljusson, mindezt a kellő igényességgel. 

A verszarándoklat fárasztó, de mint mondta, a közönségből merít erőt.

 –vallotta be. 

Tanúi voltunk, amikor két tizenéves odament hozzá, hogy ők nem szeretnek ilyen műsorokra járni, de úgy érezték, ezt az előadást meg kell köszönniük. –Feltölt a fiatalság, itt, Szentesen különösen jó volt ezt megtapasztalni, hihetetlenül egymásra hangolódtunk, le a kalappal a diákok és a természetesen a pedagógusok előtt – hangsúlyozta Tóth Péter Lóránt.

Nem mindig jó a fiataloknak direkt módon megmondani a tutit, de úgy gondolja, a két költő példájából van mit hazavinnie a hallgatóságnak. – A nagy önbizalommal, önhittséggel rendelkező Petőfi megtehette volna, hogy a porba tiporja a magába forduló, önmarcangoló Arany Jánost, akár szakmai féltékenységből, de nem tette, a nagyságát mutatja, hogy maga mellé emelte költőtársát – fejtette ki a tanár, majd elgyalogolt Fábiánsebestyén felé.