Karikó Katalin volt az MCC vendége Szegeden

Mit jelent a magyar tudományos közélet számára, hogy két Nobel-díjassal is gazdagodhatott az ország? Jelenthet-e közvetlen inspirációt a fiatal tehetségek, kutatók számára és mit üzenhet ez a tehetséggondozásnak? Erre kaptak választ azok, akik szerda este jelen voltak a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kerekasztal-beszélgetésén, amelyen Karikó Katalin, Nobel-díjas kutatóbiológus is részt vett, ő online kapcsolódott be a társalgásba.

A beszélgetés során Karikó Katalin elmondta, a Nobel-díj nem más, mint csupán egy elismerés, mégis inspiráló lehet másoknak, a fiatalok számára az ő, vagy a Krausz Ferenc esete, hogy kétkezi munkát végző szülők gyermekei is képesek lehetnek olyan eredményeket elérni, ami ilyen sikert hoz, hiszen ezt látva ott lebeghet előttük, hogy ha másnak sikerült, akkor nekik is fog.

Kiemelte, már általános iskolás kortól fontos foglalkozni a fiatalokkal, főként azokkal, akik úgy tesznek, mint ő vagy Krausz Ferenc tette, hogy versenyekre mennek és sokat foglalkoznak a szeretett tantárgyukkal. Megjegyezte, ezeket a diákokat inspirálni kell, önbizalmat kell adni nekik, hogy megmaradjon az érdeklődésük a későbbiekben, és a kudarcok ellenére is tegyenek a kitűzött céljukért. Karikó Katalin a jelenlévőknek is azt javasolta, hogy tűzzenek ki célokat maguknak, ássák magukat bele abba, ami érdekli őket és ami fontos nekik, és ne azért dolgozzanak, hogy mások megveregessék a vállukat, hanem csakis saját magukkal, a saját feladatukkal foglalkozzanak. Hozzátette, ha valamit kényszernek érzünk, akkor azt hagyjuk ott, ne csináljuk tovább, viszont ha valami borzasztóan érdekel minket, akkor tegyünk érte.

A Nobel-díjas biokémikus egyébként elárulta azt is, hogy most épp azon dolgozik, hogy felkutassa, miért jönnek létre genetikai betegségek, amelyek sokszor évtizedeken keresztül nem adnak jelet, majd egyszer csak különböző tüneteken keresztül jelentkeznek. Szeretne utánajárni annak, hogy miért alakulnak ki ezek és van-e ellenük megoldás.

Az eseményen a tehetséggondozás kapcsán Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese beszélt. Rámutatott, a tehetséggondozást már egészen gyermekkorban el kell kezdeni, ezért foglalkozik az MCC ár 10 éves kortól a fiatalokkal és karolja fel őket, majd egészen a szakmai életútjuk végéig támogatja őket. Jelezte, az MCC diákjai kiemelt képességű fiatalok, akiktől új tudományos eredmények, közösségi összefogások, az összmagyarság sorsának emelkedése és a nemzeti jövő építése várható. A téma kapcsán felszólalt Gellén Klára, az SZTE oktatási rektorhelyettese is, aki közölte, annak érdekében, hogy megszólítsák a fiatalokat, jól kell kommunikálnia a tudományos világnak és nem elérhetetlen, hanem emberközeli professzorokra van szükség, olyanokra, mint Karikó Katalin. Megjegyezte, szükség van emellett a közösségszervező erőre és a kitartásra, valamint ara is, hogy még egészen fiatalon szóljanak a diákokhoz, ezt a cél szolgálja például az egyetem Junior Akadémiája is.